Cseh remek – Škoda 120L 1979-ből

Budán András – Škoda 120L

Régóta tartó csábításnak engedtem idén nyáron, amikor is megvásároltam ENCi-t a ’79-es 120-ast. Nevét édesanyámtól kapta a rendszámának betűi alapján. De vissza a vásárlás előtti időkhöz: Ekkor már volt egy másik nagy szerelem is, egy szintén ’79-es gyártású Volkswagen bogaram, ami ekkor épp felújítás alatt állt, így a flotta passzív részét képezte. Róla a felújítás befejeztével fogok írni majd! Napi használatos autóm ekkor egy 601-es Trabi volt, amit szintén nagyon szerettem, de az autópark bővülése miatt, illetve a szűkös alkatrész utánpótlás miatt az eladása mellett döntöttem a nyáron. Róla is lesz majd írás.

12348101_920607441322247_8655990329847751503_n

Mivel a Bogár hobbiautóként való használata, és egy tágasabb, pakolhatóbb négyajtós autó beszerzése volt a cél, ezért kezdtem el komolyabban böngészni a használtautós oldalakat a neten, természetesen csakis retro vonalon. A Škoda 105-ös és 120-as típusok adottak voltak, régi mánia ez nálam akárcsak a Bogár. Kisgyerekként ilyenben nőttem fel, édesapámmal nagyokat kirándultunk a  zöld ’89-es 120L-essel, majd később ezen is tanultam vezetni. Meghatározó szerepe volt az életemben a Škodának, sok szép emlék köt hozzá.

Első körben a cél egy az egykori családi géphez hasonló késői kiadású széles futóműves nagy lámpás 120-as beszerzése volt. Mivel ekkor a Trabant már beteges volt, nagy útra nem szívesen vállalkoztam volna, így a lakóhelyemhez közel több autót is megtekintettem, a lényeg egy volt: Ne legyen rommá rohadva, a többit megoldjuk! Ilyen téren már voltak ekkor tapasztalatok a Bogárral…

A böngészés során többször is átgörgettem a mostani autóm hirdetésén mondván, hogy szép is jó is, de mivel mindennapos használatra kerestem autót, kissé öregnek találtam. Később aztán a gyenge felhozatal miatt mégis visszatértem újra és újra ehhez a hirdetéshez, majd el is mentem megnézni egy közeli kis faluba, Berkesdre. Ekkor már egy hozzáértő ismerőssel beszélgettem sokat erről a szériáról, aki megnyugtatott, hogy egyáltalán nincs több gond ezekkel a korai 120-asokkal, mint a későbbi kiadású társaikkal. Sőt, a korrodálás szempontjából sokan erre a szériára esküsznek!

12342492_920607554655569_8880740724033569687_n

Megérkeztem Berkesdre, ahol barátságosan fogadott az eladó. Külföldi munka miatt eladó az idős rokontól örökölt autó, amit egyébként napi szinten használtak egy ideig. Ez nem látszott meg rajta túlságosan, mivel előző gazdája nagy becsben tarthatta az autót. Ennek nyoma volt sok szakszerű, de pár szakszerűtlen javítás is. Szép beltér, meglepően kevés rozsda, gyári króm dísztárcsák és díszkarikák a kerekeken. Némi negatívum, hogy a jobb oldala itt-ott horpadt, illetve a fényezése már házilagos motívumokkal volt kiegészítve, de a gyári szín viszont jól el volt találva. Érkezésemkor már úgy egy hónapja nem volt indítva az autó, utoljára a műszaki vizsgára vitték el, azóta a garázsban állt.

Következzen hát a kötelező próbakör! Szívató fel, gyújtás, indítás! A többszöri sikertelen indítózás után már nem volt őszinte a mosolyom, de az üzemanyagrendszer kézi felpumpálása után visszatért a lelkesedés, ekkor már szépen indult az autó. Szépen jár, nem füstöl, semmi rendellenes hang, semmi folyás. A víz szépen beáll 80oC-ra, ahogyan kell! A próbakör után biztos voltam már a dolgomban, nekem ez az autó kell, nincs mese! Közel 10 év után ismét Škoda volánja mögött ültem, rögtön beugrottak a régi szép idők. Az illatok, a hangok és minden ismerős volt már valahonnan régről. Megköttetett az üzlet, és elégedetten döcögtem haza a kihalt vidéki úton a nyári naplemente felé új szerzeményemmel.

12316562_920607167988941_386739201217032852_n

Ezután következett az autó testreszabása. A kormány kissé szorosan járt, hamar kiderült, hogy a kormánymű cserére szorul. Ezzel egy időben kapott új függőcsapszegeket is. Így már olyan volt az autó kormányzása, mint ahogy azt megszokhattuk a faros Škodák esetében.

Lassanként belaktam az autót, a Trabi eladásával átkerültek bele a kütyüjeim, a kötelező bólogatós kutya és társai. A jobb oldali fekete műanyag visszapillantó tükör cserélve lett a gyári krómozott tükörre, amiben látni sokkal kevésbé lehet mint amennyire jól néz ki.

Ekkor már éreztem, hogy még egy hobbiautót vásároltam a másik mellé. 🙂 Kapott egy nagy külső belső takarítást, ami még szintén sokat dobott ENCi megjelenésén.

Azért nem volt minden tökéletes: A vétel után nagyjából egy hónappal kezdődtek a problémák szokás szerint a hűtővíz hőmérsékletével kapcsolatban. Első alkalommal a hibás termosztát kiiktatása, illetve egy új kiegyenlítő tartály sapka elhárította a bajt, de hamarosan látszott, a baj valószínűleg ennél nagyobb. Az olajos hűtővíz árulkodó jel volt, így le lett véve a hengerfej, hogy feltárjuk a hiba forrását. A hengerfej maga jó állapotban volt, a hengerfej tömítés viszont nagyon nem, úgyhogy utóbbi cserélve lett. Ezenkívül meg lett gyűrűzve a motor és kapott egy felújított karburátort is. Egy gyári hibás hengerfejtömítés miatt sajnos kétszer kellett levenni a hengerfejet, de végül sikeres volt a műtét.

12311207_920607221322269_2739048372291925210_n

Ezt bizonyítja, hogy azóta a forró nyári napokon a Mecsekben autózva sem melegszik fel a víz az üzemi hőfoknál jobban. Škodás körökben ismert sufni tuning az utólagosan beépített ventilátor kapcsoló, amivel vészhelyzetben kézzel be lehet kapcsolni a hűtőventilátort, ez az extra az én kisautómban is megtalálható a meleg helyzetekre.
Célom, hogy az autó gyárias állapotát megőrizzem, korhű és nem típusidegen kiegészítőkkel egyedivé tegyem a megjelenését. Jelenleg a fényezése még kissé patinás, ezért a hosszú távú tervek közt szerepel egy új fényezés, valamint a jobb oldalán lévő horpadások javítása is. Szerencsémre találtam hozzáértő szerelőt, megfelelő alkatrészforrásokat is.

Némi keresgélés eredményeképp sikerült szereznem ikerfényszórós első lámpákat, illetve az ezekhez kialakított lámpakereteket és díszrácsot, ami a Magyarországon nem forgalmazott Škoda 120LS modellek jellemzője volt. Ilyen típust sokáig csak a Jaroslav Andrt-féle Škoda nagykönyv első oldalain láttam, de mind közül ennek a megjelenése tetszett meg a legjobban. Márkatársaim és saját ötletem mentén hamar kialakult a kép: A 120L-ből szép lassan LS-t kell faragni, hacsak küllemében is. A 120LS modell a 120GLS-ben is alkalmazott 58 lóerős erőforrást kapta, ezenkívül olajhűtővel és fordulatszám mérővel is rendelkezett. Külső ismertetőjegyei az én autómon is látható ikerfényszóró fekete hűtőmaszkkal, a hűtőrácsokon elhelyezett króm díszlécek, a krómozott kerettel ellátott ajtók, fejtámlás ülések, igényesebb kárpitok, és a hátfalon lévő krómozott díszrács. Ezt a megjelenést szeretném teljessé tenni az én autómon is majd a jövőben.

12313987_920607507988907_3645293613043157070_n

ENCi nemrég átesett a téliesítésen, de ezalatt nem a garázsban töltött, hónapokra kell gondolni, hanem a fagyállózásra, téli gumik átszerelésére, olajcserére, a hűtőtakaró felszerelésére és hasonlókra, ugyanis a Škoda jelenleg „az autó” a családban. A hűtőrendszer fagyállóval való feltöltése természetesen magával vonta a csöpögéseket, a reggelre kialakuló kis tócsákat, de ezek a hibák hamar korrigálva lettek. Cseréltettem rajta kuplung munkahengereket, valamint a jobb oldali féltengelyt és a szimmeringeket szivárgás miatt. Jelenleg nagyon megbízható a gép, egyszer hagyott cserben, amikor a féltengely eltört, ezt levéve teszi a dolgát a mindennapokban.

Kiemelném az autó kényelmét, szerintem az egykori keleti blokk autói közül az egyik legkényelmesebb a Škoda 105-120. A tökéletes hangzásról a jól ismert kalaptartókon olvadozó Videoton hangszórók gondoskodnak. Nemrégiben történt pályafutásom első közlekedési balesete, amiből a Škoda szerencsére sértetlenül jött ki a vonóhorognak köszönhetően. A hátulról nekem ütköző autóról ugyanezt már nem lehet elmondani.

Mivel egyre kevesebb 120-as fut az utakon, ezért kortársaihoz hasonlóan ezeknek az autóknak is nő a népszerűségük, az emberek megnézik, és nosztalgiáznak egy kicsit a faros Škodák láttán, különösképp, ha egy ilyen korai példányt látnak mint amilyen az enyém is. A parkolókban sokszor elbeszélgetek idősebb urakkal, akik egykor ilyen autóval közlekedtek ilyennel tanultak vezetni, vagy azokkal akik hozzám hasonlóan ilyenben töltötték gyermekéveiket.

10645285_929857570397234_3464416441218236537_n

Amióta Škodával járok sok kedves márkatárssal is megismerkedtem, akik nagyon segítőkészek és rajtuk keresztül sok mindent meg tudok szerezni, ami a boltokban már rég nem kapható. A bogártalálkozókhoz hasonlóan nagyon jó hangulatú Škoda találkozókat is szerveznek, eddig a Kaposváron tartott összejövetelen volt szerencsém részt venni, ahol sok nagyszerű embert ismertem meg, a hangulat és a légkör is kiváló volt, emellett igazi különlegességeket is lehetett látni. Mint a legtöbb veterán vagy inkább retro autónak a Škodának is bővülő rajongótábora és közösség építő ereje van, ezért érdemes ezt csinálni az életérzés mellett, amit egy ilyen jármű nyújt.

Összességében a 120-as Škoda számomra egy jól bevált, használható élhető kis autó, ami alapesetben nem a sportos mozgásáról és kedvező fogyasztásáról híres a mai viszonylatokban.

12308824_920607281322263_4544472487686885089_n

Kell hozzá kis türelem a reggeli elindulásoknál és meg kell adni neki azt a törődést, amit egy ilyen öregúr igényel, de egy kis odafigyelést nagyon meghálál az autó kényelmes menettulajdonságokkal és megbízhatósággal. Ha valaki igényli ezt a fajta életérzést amit ez a csehszlovák csoda ad, ha valaki nosztalgiázni vágyik az ezzel a típussal megteheti kedvező alkatrész árak, reális fenntartási költségek mellett.

Nem bántam meg, hogy belevágtam!

Címkék

Kapcsolódó tartalmak

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.