fbpx

„Domesz – A sárga Trabant, avagy út a bontó küszöbétől a legeredetibb Trabant címig”

EGY KIS TÖRTÉNELEM…

Még talán 5 éves lehettem, amikor a szomszéd bácsi először elvitt Trabantozni. Tudni illik volt neki egy 89-es, bilikék kétütemű pöfögője. Örökre belém ivódott a keverék illata. Imádtam azt az autót, éltem-haltam érte, amikor csak lehetett lementem és megsimogattam. Telente gyakran amikor nagy hó lepte be, én takarítottam le. Az utolsó években már tarka-barka volt, a vezető felőli ajtót cserélni kellett, és egy vajszínű ajtót tettek be a helyére. Szegény kis csórikám… nem gondoltam volna, hogy valakinek is fáj a foga rá… Igen… Ellopták. Összetört bennem egy világ, de itt eldöntöttem, hogy ha nagy leszek, nekem is lesz egy Trabantom, majd elkezdtek telni az évek…

20150801_101350

A MEGISMERÉS ÖRÖME…

Sokak szerint ez már Hóbort amit művelek. Nos igen, minden reggel az az első, hogy megnézzem a Jófogást, az OLX-et, a Használtautót, meg a Vaterát. Berögződött már, így ha reggel nem tudtam megnézni már krízis helyzet volt itthon. Sok trabi után nézegettem a neten, hol jó állapotú után csorgott a nyálam, hol egy bontószökevény után csorgott a könnyem. De eljött a nagy nap, amire mindig is vártam, 2015. Február 27-én, megtaláltam az OLX-en Domeszt – A sárga Trabantot.

Mi sem kellett, felhívtuk a hirdetésben megadott számot, aznap délután meg is lestük az autót a győri ETO park parkolójában. Első ránézésre azt gondolta volna az ember, hogy egy ágról szakadt autó, ami épp a bontó felé tart, csak megállt pihenni.  Hátsó lökhárító behorpadva, lámpák mindenhol más színűek, itt ott nincs festék az autón, kék csíkok a motorháztetőn és a tetőn, valami fa megmarhatta, de ami a legszembetűnőbb, hogy be lehetett nyúlni a motorháztető alá, anélkül, hogy felnyitottuk volna. A tulaj beröffentette a kicsikét, és abban a szent pillanatban tudtam már, hogy az enyém lesz.

Az autót az interneten 35 ezer ropogós forintért hirdették, de már mondta nekünk a tulaj, hogy az autót már Heves megyéből lefoglalózták. Puff, mondtuk neki, hogy 50. Nem is kellett több, kezet ráztunk, és megbeszéltük, hogy egy kedves ismerősünk a következő héten átnézi a kisautót. Így is történt, mindent rendben talált az autón, kivéve a féket. Bizony, a bal első fék hagyott némi kivetni valót. Hajjaj, erősen bele kellett kapaszkodni a kormányba amikor fékeztünk, nehogy a gyalogosok lássák kárát.

INDULJON A BANZÁJ…

A műszaki lejártáig még egy hónap volt. Necces volt, mert sok mindent kellett csinálni az autón, de persze minden időre sikerült. A biztonság kedvéért komplett fékrendszer csere volt. Új akkumulátort is kellett bele venni, mert egy targonca akkumulátor volt benne, ami nem túl egészséges látványt okozott egy trabis számára. Elsőre átmentünk a műszakin, katalizátort nem kérték, így megnyugodtunk. Tizenhét Április 27-ig nem kell bajlódnunk legalább a hivatalos papírokkal.

RÖVID LEÍRÁS…

– Gyártási év: 1981/12  (6V)
– Kivitel: 601 Special Limousin
– Színe: Barnás-sárga
– Tulaj: 2. Tulaj
– Kilométer állás: 50054 Km  (Valós!)
– Kárpit színe: Szürke

JÖHETETT A FELÚJÍTÁS…

Április utolsó napján haza került az autó. Elkezdődhetett a szép, hosszú, lassú, de igencsak érdemes felújítás. A legelső nap, darabjaira szedtük szét apuval, amennyire csak tudtuk. A padlólemez rozsdásodott. A társasház udvarán nem sok mindent tudtam kezdeni az autóval, de a kis optikai tuningokat próbáltam valamilyen elfogadhatóbb szintre hozni.

Az érdemleges felújítást Pardi Gábor végezte Júniusban, Kisbéren, nagy szakértelemmel, és hosszú munkákra fordított órákkal. Csak jöttek a gondok, az optikai hibák, ott is ahol, a laikus ember nem figyel. Ilyen volt például, hogy a jobb első doblemez egy részén lukasra rohadt át. Aggasztó volt emellett a padlólemez rohadása. Persze az alvázon volt még egy két helyen rozsdafolt, de azokat könnyű szerrel kijavította Gábor.

Néhány elemet újra kellett fényezni. Emellett az autó kapott egy teljes polírozást, így a nap által kiszívott, és matt festés egyből „gyári” állapotokba öltözött. Mikor már kész lett volna az autó, és ment volna Oroszlányból vissza Kisbérre, az esti csúcsban megtréfálta Gábort a trabicsek. Elszállt a töltés, dinamó nuku, feszültségszabályzó meghalt.1 hétig azon dolgozott, hogy töltést leheljen az autóba. Izibe kellett venni Dinamót, feszültségszabályzót, abból kettőt is, egyet pótba. Szerencsére az autó megjavult, és 4 keréken visszatért Kisbérre. Utána következő napokban el is mentünk az autóért.

TRABANTON SZÁLLNI ÉLVEZET…

Vagy mégse? Néha igen, néha nem, persze mindig az van amit az autó gondol.

Egy „nem” témájú esetet had meséljek el nektek. Az első nagyobb bevetés Június 30-án volt, amikor Győrből a Bakonyon keresztül mentünk az alsóörsi Trabant-Wartburg Találkozóra, először.  Az oda fele út zökkenőmentes volt, már megkönnyebbültünk. Balatonfüreden megálltunk a Lúgos vizű forrásnál egy kis víz vételezés céljából. Az ivászat után behuppantunk a kocsiba, benzincsap nyitva, kulcs elfordít, és semmi. A kis töltés jelző pislákol, de még is semmi. Hát akkor toljuk be.

Nagyot néztek a járókelők, amikor látták, hogy egy 16 éves Srác egy Trabantot tol fél 7-kor Füred egyik forgalmas utcáján. Igazán üdítő élmény volt. Elmentünk a füredi nyaralónkba, a kocsit letettük, és elmentünk nyugovóra. Másnap reggel megint csak megmakacsolta magát a kis autó.

Kocsi gyújtáson, 2-esbe kuplungolva, és nosza lejtő. Kuplung ki, nagy durranás, hatalmas fehér füst, és beindult a gépezet, na persze gondolom a szomszédok azonnal kipattantak az ágyból mi a csuda történt. Irány Alsóörs. Átvészeltük a napot, sok barátot szereztünk, de ami a nap csúcspontja volt, hogy a trabi elnyerte a „Találkozó Legeredetibb Trabantja” címet. Nagyon boldogunk voltunk.

Később kiderült, hogy megint a feszültségszabályzó viccelt meg minket, ami később ki lett cserélve. Hazafele, a Bakonyi szerpentinen az egyik kanyarban fékezéskor a kocsi bal eleje úgy darált volna, mintha kávédarálóban ültünk volna. A következő kanyarban  meg csak úgy leállt a motor. Épp a Porva-Cseszneki pihenőhöz érkeztünk, befordultunk, motorosokkal, és autókkal, na meg persze kíváncsi szemlélődőkkel teli parkolóba, lelassítottunk, 2-be vissza, kuplung felenged. Nagy durranás, és újra töfög a két ütemű Ottó-motor. Fütyültek, és integettek az emberek, igazán jó érzéssel töltött el minket. Haza értünk épségbe. Később kiderült a darálós fékezést a bal első kerékagy eldeformálódása okozta, ami szintén később cserélve lett.

MINDENNAPOK…

20150802_112224

Most a téli hónapokban egy nagyon pihe-puha ponyva alatt tölti hideg napjait, de persze tavasszal indul minden újra. Amikor jobb idő van, leszedem a ponyvát, megtisztogatom ott, ahol van egy kis piszok rajta, és csak nézem. Egy nagyon messzi cél az OT vizsga, de addig sok pénzt kell összegyűjtenem. Áprilisban kezdem a jogosítványt, és Novemberben vizsgázhatok le forgalomból, így addig még biztos, hogy apu fogja megjáratni.

Néha elmerülök abban, milyen okból maradhattak fenn számunkra ezek a járművek. Abban teljesen biztosak lehetünk, hogy hálásak vagyunk azoknak az embereknek, akik ezeket az autókat megálmodták, valóra váltották, és az akkori emberek mindennapi elengedhetetlen részükké tették áldozatos munkáikkal.


Ő volt Domesz – A sárga 601S.

Domján Ákos  (Győr)

ecotrex

Kapcsolódó tartalmak

Vélemény, hozzászólás?

'Fel a tetejéhez' gomb