Keréknyom – Porsche 928 S4 teszt

A Porsche 928 1977-ben debütált Genfben. Motorikusan mindenképp olyan megoldást szerettek volna alkalmazni a Porschénál, mely népszerű lehet az amerikai vásárlók számára is, így került az autóba egy vízhűtéses, 4.5 literes, 240 lóerős V8-as.

A márka új csúcsmodelljével a 911-est szerették volna leváltani, de annyira soha nem lett népszerű a 928-as, hogy ez a terv sikerüljön (szerencsére). A mai napig ez az egyetlen sportautó, mely elnyerte az “Év Autója” díjat. Az alap változat után nem sokkal később megkezdték az S modell árusítását is, melyet új első és hátsó légterelőkkel, illetve 4.7 literes, 300 lóerős motorral szereltek. 1983-ra az S már 310 lóerőt és 400 Nm-t teljesített. 1986-tal pedig eljött a ráncfelvarrás ideje, s itt fel is függeszteném a történeti visszatekintést, ugyanis megérkeztünk a cikk főszereplőjéhez, vagyis a 928 S4-hez!

Porsche 928

2013. nyarán kezdődött a gép felújítása a KeS Mustangnál. Teltek-múltak a hetek, hónapok, én pedig csak vártam és vártam a jelzésre, miszerint mehetek fényképezni. 2014. január elején érkezett meg az a bizonyos üzenet. Ugyan csak egy vizsga előtti napra tudtuk összehozni a fotózást, de ezt nem lehetett kihagyni. 928, itt az alkalom, ki tudja, mikor lesz ilyen legközelebb? Egyértelmű volt, hogy menni kell. És minden rosszban van valami jó: aznapra ködöt ígértek, ami a képek szempontjából pozitív hír volt. Minden kopár, téli, unalmas, viszont hó nincs, tehát kellett valami, ami feldobja, érdekesebbé teszi a képeket.

Elérkezett a nagy nap. Nem sokkal tizenegy után már az autóban ültünk indulásra készen és nyomban elkezdtem elemezni az elém táruló látványt. Az időtálló külső mellett a beltér tervezése is jól sikerült. A modellfrissítés után ugyan módosítottak ezt-azt, de alapvetően ugyanaz maradt az összkép. Tökéletesen megállta a helyét még a nyolcvanas évek második felében is, képzelem, mennyire újnak hatott ez 1977-ben, főleg, ha nem a kockás szövetkárpitot kérték a vásárlók. A németek hosszútávra terveztek a 928-cal. Olyan formaterv kellett kívül-belül, ami jó pár évvel később sem hat elavultnak. Úgy gondolom, a célt sikerült elérni.

Egy minőségi beltér. Fekete bőrkárpit, motoros ablakok és ülések, a régi szép időkből való kormány és egy kis érdekesség: kormánymagasság-állításkor a kormánykerékkel együtt mozgó műszerfal, mely a ’77-es bemutatáskor világújdonságnak számított. Letisztult, szögletes, szemet gyönyörködtető részletektől mentes, mint a legtöbb autó belseje a korban. Fekete-bézs színkombinációban egyébként egész mutatós tudna lenni. Hátul kagylóüléseket találunk. Igaz, ide nem ültem be, de a lábteret elnézve világmegváltást ezektől sem kell várni, ahogy általában más sportautóknál sem. A csomagtartóban több, mint 200 liter áll rendelkezésre, plusz lehajthatóak a hátsó ülések támlái. Úgy már egész korrekten lehet pakolni egy nyaraláshoz két személyre.

Porsche 928 belső

Porsche 928 csomagtér

Az eredeti formaterv elég futurisztikusra sikerült, mely szintén arra szolgált, hogy hosszabb távon is modern benyomást keltsen az autó. A ’86-os ráncfelvarrás sem sikerült rosszul, így az évtized második felére még mindig nem tűnt elavultnak a dizájn. Azonban a kilencvenes évek közepére csak eljárt az idő a típus felett, 1995-ben leállították a gyártást, így utód nélkül tűnt el a 928 a Porsche kínálatából. Az utolsó változatot egyébként ’91-től forgalmazták GTS néven, ebbe már 5.4 literes, 350 lóerős motor került.

Porsche 928

A hosszú, lapos orr, majd szépen legömbölyített far rész mára már klasszikussá vált. Nagyon egyedi a formavilág, igazi kuriózum! Hozzá kell tegyem: a spoiler nagyon kell rá, és a facelift előtti változatokra is. Anélkül furcsa lenne. Egyeseket nyilván megoszt, de rengetegen szeretik. Én az utóbbiak táborát erősítem. Bár ehhez a géphez kicsit fel kellett nőnöm. Régen elég furcsának tartottam az autót, és nem különösebben hatott meg. “Autófotós karrierem” elején láttam is egyet még Franciaországban.

Ennek lassan már nyolc éve. Volt még mellette egy régi Bentley, egy szintén korosabb Jaguar XJ, egy E-type, egy Morgan és még valami, ami nagyon réginek nézett ki, de fogalmam sem volt, hogy mi az. Nos, ezekről mind készítettem fényképet – kivéve a 928-asról… Miért? Arra sem emlékeznék, hogy ott állt, ha nem látszódna az egyik fotón. Igazából nem is tudtam sokat a típusról – mára már a 928 is a (hibásan) kissé elfeledett, kevésbé ismert Porschék közé tartozik. Pedig valamivel több, mint 61 ezer darab készült belőle, ami nem is olyan kis szám! Bár az utakon csak nagy ritkán lehet belebotlani egy-egy példányba. Aztán idővel elkezdett érdekelni a típus.

Megtudtam, hogy nem is akármi, hanem egy V8-as lapul a motorháztető alatt, a formatervet is kezdtem megszokni és ahogy múltak az évek, megtetszett a formavilág. Mára már teljesen megszerettem, nagyon szívesen birtokolnék egy példányt a jövőben. Mondjuk egy 928 S-t, vagy GTS-t, de természetesen szó nélkül elfogadnám a többi változatot is.

Porsche 928

A „csigaszem” fényszórók nagyon jópofák, mindig mosolyt csal az ember arcára, mikor előbukkannak, akár kívülről, akár belülről nézi a folyamatot. Igazán egyedi lesz tőlük az autó, talán a Lamborghini Miurán láthattunk előtte kicsit hasonló megoldást. Ezt a fajta felnit a képek alapján nem túlzottan kedveltem, de élőben nem mutattak rosszul.

És hogy megy? Milyen érzés benne utazni? Ezek a kérdések foglalkoztattak a legjobban. 5 liter, V8, 320 ló és több, mint 400 newtonméter nyomaték, tehát nem beszélhetünk gyenge autóról. Ugyanakkor ez nem az a tipikus amerikai fejletépős, óvatlan gázadásra farkidobós dolog. Nagyon nem. Az S4 feelingre jóval közelebb áll az általam tapasztalt csodák közül a hetvenes-nyolcvanas évekbeli Aston Martin V8-asokhoz. Ugyanis a tengerentúli “szörnyekhez” képest ez kifejezetten kulturált autó, egy kényelmes granturismo egy erőművel az elejében, melynek ha kellő gázt adunk, akkor azért rendesen beindítja a bulit.

Ebből a szempontból különbözik az említett angol társaktól, hiszen a közel azonos teljesítmény ellenére ez jóval dinamikusabb autó. Modernebb, könnyebb, Porsche. Volt alkalmam egy kicsit vezetni is. Három hosszabb egyenesnyi lehetőséget kaptam, ebből egy az ismerkedés, kettő pedig a nagyobb gáz jegyében telt. Komolyan meg tud indulni, ha odalép neki az ember! Automatát most vezettem először, a 4 sebességes, Mercedes eredetű váltó nem is olyan rossz egyébként. Manuálissal is szívesen kipróbálnám, hogy azzal mit tud. Mondjuk egy GTS-t, ütős lehet! Kicsit kanyargósabb úton ugyan nem volt lehetőségünk tesztelni az autóban rejlő lehetőségeket, de biztos vagyok benne, hogy nagyon élveztük volna.

Porsche 928 motor

A rövid próbakör és a fotózás után a nap végére nagyon jó benyomásokat keltett bennem a német különlegesség. Ismét azt kell mondjam, hogy egy egész elérhető autóval volt dolgom: mobile.de-n már korrekt darabokat találni (legalábbis a képek alapján) 3-4 millió forint között. Arról nem is beszélve, hogy ha vigyázunk az általunk birtokolt példányra, akkor már különösebb értékvesztéstől sem kell tartanunk, sőt, az oldtimer korba belépve (vagy régebbi modellek esetén abban előre haladva) akár az autó árának növekedése is megindulhat.

Németországban egész nagy a kínálat, a legkomolyabb huszonnyolcasokért akár 6-8 milliót is elkérhetnek, vagy még többet! Bizonyos GTS-ek ára meghaladhatja a tíz millió forintot is. Egyébként már 5-6 ezer eurótól válogathatunk, itthon is jelenleg 2 gép várja 2 millió alatt új gazdáját, bár ezeknek az állapota nem túl rózsás. Egy felújítás/restaurálás pedig egész költséges lehet ennél a típusnál, tehát körültekintőnek kell lennünk, mielőtt belecsapnánk a lecsóba.

Összességében nagyon tetszett a 928, remélem egyszer a korábban említett S és GTS típusokat is sikerül közelebbről megismernem!

Bacsa Zoltán

A bejegyzésért köszönet a Keréknyom blognak, kövessétek facebookon is!

Címkék

Kapcsolódó tartalmak

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..