Tesztkörkép, III. rész – penge japán vasak

Tesztkörképünk befejező epizódjában a japán gépezetek felé fordítjuk figyelmünket, a Mitsubishi/Toyota/Nissan trió egy-egy patinás darabját helyezzük újra előtérbe, pénteken pedig már egy friss teszttel jelentkezünk, Instagram oldalunkon már láthatjátok is, hogy ki lesz a főszereplője, megsúgom: egészen az olasz csizmáig repülünk el Japánból.

Mitsubishi Sigma (1995) – a teljes teszt ide kattintva érhető el

“Cikáztak a gondolatok és a kérdőjelek a fejemben, mikor megtudtam, hogy egy Sigmát fogok tesztelni. Kissrác koromban a Lancert választottam a Colin McRae Rally 2-ben, az ablakon kinézve pedig galambok helyett inkább a Galantokat fürkésztem, egyszerűen nem tudtam betelni a kilencvenes évek Mitsubishieinek formavilágával, robusztus megjelenésükkel. Éppen ezért roppant módon bánt, hogy már csak nagyon kevés szép példányt látni, a korszak Mitsujainak többségét ugyanis szétbohóckodták, vagy addig használták, amíg már csak horror összegekből lehetett volna talpra állítani.”

Toyota Carina (1992) – a teljes teszt ide kattintva érhető el

“Ha van olyan autó, amiről tényleg elhiszem, hogy kimegy a világból, és még vissza is jön, akkor ez az! Elmondhatatlanul vártam a teszthetet, közben pedig folyamatosan azt éreztem, hogy minden megvan a Carinában, amire csak szükségem lehet, és még a stílusa is magával ragadó. ’92-ben maga lehetett a megtestesült álom egy ilyen Toyota, és az egészben az a legmeglepőbb, hogy 25 évvel később is meg lehet élni ezeket a pillanatokat. Egy féltve őrzött, garázsban élő darabbal volt dolgom, ami a mára letűnt, illetve átalakult „japánautó”-korszak egyik jelképe is lehetne, már ami a kategóriáját illeti.”

Nissan Sunny B Coupé (1984) – a teljes teszt ide kattintva érhető el

“A nyolcvanas évek dereka előtt gyártott japán autók hazánkban ritkaságszámba mennek, a már eleve többéves késéssel hozzánk érkező szögletes – de bizonyos pontjait nézve még mai szemmel nézve is modernnek ható – csodák nagyobbik hányadát ugyanis kegyetlenül felzabálta a rozsda, használható darabjaik pedig szétkapva várták, hogy beépüljenek a még életben lévő társaikba. Jómagam egy 1983-as, Mazda 323 GT emlékeit őrizgetem, mely sajnos az előbb említett sorsra jutott, de pont ezért is az átlagnál sokkal nagyobb lelkesedés lesz úrrá rajtam, ha meglátok egy szépen fennmaradt japán járgányt ebből a rég letűnt korból. Ezt szorozzuk most meg kettővel, hiszen be is ülhettem, és ki is próbálhattam a képeken látható Sunny-t, de ne szaladjunk ennyire előre, hiszen kívülről is érdemes vetni rá néhány pillantást, mindezek előtt viszont néhány szót megérdemel a modell története is.”

Bense Róbert

Címkék

Kapcsolódó tartalmak