Trabant-kaland – a közösség ereje

Eddig is tudtam, de az elmúlt hetekben a napnál is világosabbá vált, hogy a Trabik kitűnő közösségépítő tulajdonsággal vannak megáldva. Ebben az ellentétekkel teli világban jó azt megtapasztalni, hogy miként képes összehozni – kortól, nemtől, politikai hovatartozástól függetlenül – az embereket egy kisautó.

a16

Szándékosan vártam ezzel a cikkel néhány napot, hagytam magamnak időt, hogy valamennyire leülepedjenek az élmények, melyeket az utazásunk alatt gyűjtögettem. Persze még mindig tele van a fejem, de igyekeztem képek formájában összeszedni azokat a pillanatokat, ahol közösen, jókedvűen Trabantoztunk, beszélgettünk olyan emberekkel, akikkel a kalandunk során találkoztunk. Már az indulást megelőzően reménykedtem abban, hogy sok ilyen képet tudok majd nektek mutatni, de most már bevallhatom, hogy még én sem gondoltam volna, hogy ekkora érdeklődés és lelkesedés övezi majd a háromhetes, 2664 kilométeren át tartó országjáró túránkat.

Csak párat sorolok fel az emlékezetes események közül (különben reggelig a billentyűzetet koptatnám, nektek pedig belefáradna a szemetek az olvasásba), imádtam a szolnoki napunkra összegyűlt csapatot, ahol a Zsiguli, a Mustang, a Tramp és az Alfa Romeo Spider, no meg persze a mi Trabink is a legnagyobb békességben parkoltak egymás mellett. Nyoma sem volt sznobságnak, pénztárcaméregetésnek, okoskodásnak, nagyon megkedveltem a társaságot! Szintén mély nyomot hagytak a gyöngyösi és a zalaegerszegi napok is, amikor négyes, majd ötös konvojban Trabiztunk hegyeken, völgyeken, városokon keresztül, de említhetném a nemessándorházi kitérőnket is, vagy a pécsi délutánunkat, sok helyen szegődött mellénk Trabantos útitárs, a legnagyobb örömünkre.

a12

Sásdon Trike-on utaztunk, Hajdúböszörményben a Keleti Blog csapatával forgattunk, Budapesten az Andó Művek telephelyén tartottunk egy vérbeli „keleti seregszemlét”, Debrecenben és Dunaújvárosban is kedves csapat fogadott minket, de a tokaji kajakos Trabantozás is óriási volt, tényleg nem volt olyan napunk, amikor egyedül éreztük volna magunkat! Szeretnék mindazoknak köszönetet mondani, akik csatlakoztak hozzánk és még színesebbé varázsolták a Trabant-kalandot, veletek lett igazán kerek ez a történet! A felsorolásból nem maradhat ki a SportVerda forgatás sem, ahol egyrészt könnyesre röhögtük a szemeinket, másrészt büszkék voltunk arra, hogy ország-világ előtt bemutatkozhatott a Trabink.

a19

Hatalmas pluszt adtak a járókelők reakciói is, ennyi őszinte mosolyt, felfelé mutató hüvelykujjat ritkán kapni, el sem képzelnétek, mennyire motiválólag hatottak ezek a látszólag apró gesztusok. Elégedetten érkeztünk haza, hiszen Magyarország (a sztereotípiák ellenére) tele van vidám és nyitott emberekkel, csak jó céllal és jó helyeken kell kopogtatni. A Trabant-kaland alatt tapasztalt összetartó erőre mindig szívesen fogok/fogunk visszaemlékezni, öröm volt titeket így látni, a kis 601-esünk pedig megmutatta, hogy milyen egyszerű derűt vinni a hétköznapokba!

A képekért köszönet Csengének, a SportVerdának és a Keleti Blog csapatának!

Bense Róbert

Címkék

Kapcsolódó tartalmak

Vélemény, hozzászólás?