Volkswagen T1 (1959) – új esély

Ma már aranyat érő kincsnek számít egy T1, mi pedig abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy egy Magyarországon megújult példányt mutathatunk meg nektek. Mielőtt belevágnánk a történetbe, tekintsünk egy kicsit vissza a Transporter születésére, mely lényegében egy véletlennek köszönhető, hiszen ha 70 évvel ezelőtt, 1947 tavaszán Ben Ponnak nem kelti fel az érdeklődését egy a Volkswagen wolfsburgi gyáránál látott, teljesen puritán, farmotoros, platós jármű, akkor talán ma nem ismerhetnénk a Transporter-sorozatot.

Innen jött ugyanis az ötlet, hogy esetleg többet is ki lehetne hozni egy hasonló felépítésű négykerekűből. A világháború után eleve szükség volt a hasznos, pakolós, de gazdaságos fenntartású kisteherautókra, Ben Pon pedig nem is teketóriázott, lerajzolta a fejében már létező vázlatokat, és még ugyanebben az évben megmutatta azokat a gyár fejeseinek, akik hasonlóan lelkesek lettek, mint az ötletgazda.

A T1 gyártása végül néhány évre rá, 1950-ben kezdődött, március 8-án gurult le a sorról az első példány. A Bogár alapjaira épülő Volkswagenből számos variáns jelent meg, és egyre népszerűbb lett, ezért a gyártási kapacitást növelendő 1956-ban megnyitották a hannoveri üzemet is. Ennek köszönhetően egyre több T1 készült, 1962-ben már több mint 60 ezer Transportert gyártottak. A T1 végül 1967-ben adta át a helyét a következő generációnak (igaz Brazíliában még további 8 évig piacon volt), de ez már egy másik történet lesz, a cikk végén meg is tudjátok, hogy hogy miért írom ezt.

1959-ben összesen 39.600 T1-et gyártottak, ebből egy szerencsés darab 58 évvel a születése után kapta meg a második esélyét, hosszú évtizedek hánykolódása után. A képeken látható Transportert eredetileg az osztrák piacra szánták, és egészen 1976-ig rendelkezett műszaki vizsgával, utána viszont több tulajdonos kezein keresztül is átvándorolt, hogy aztán végül egy „gyűjtögetőhöz” kerüljön, ahol ilyen állapotba került:

2015-ben jött el számára a megváltás, ekkor pakolták ugyanis egy Magyarországra tartó trélerre a szinte ronccsá amortizálódott kisbuszt, amely az ezt követő két évben teljesen megújult! A munka oroszlánrésze tavaly májusban kezdődött, darabokra kapták a T1-et, hogy aztán a menthetetlen részeket kivéve újra összerakják a ráncba szedett karosszériát. Amit itt mi egy mondatban elintéztünk, az valójában 5 hónap aprólékos és minden részletre kiterjedő folyamata volt, a lakatosmunkától kezdve, egészen a fényezésig.

Ezzel párhuzamosan zajlott a műszaki restaurálás is, a főegységeket megtartották, természetesen az alkatrészek jelentős részének cseréje mellett – de komplett csere nem történt. A futómű után a váltó, majd a motor következett, az 1.2-es, 34 lóerős benzines blokk felújításában a Fortuna Bt. csapata nyújtott komoly és alapos segítséget.

Bár a fő cél a gyári jelleg megtartása volt, a beltér kialakításánál azért belefért némi módosítás, méghozzá a kárpitoknál, mely esetében a külső színvilágot idézték meg, igazán kellemes módon. Kisebb-nagyobb megszakításokkal, ám sok-sok munkaóra után végül nyárra készült el a T1.

A műhelyben pedig jelenleg már egy T2-es épül-szépül (mi már láttuk is), ami ugyan egy kicsit megvadítottabb lett, de nem kevésbé látványos megújuláson ment keresztül, tehát biztosak lehettek benne, hogy róla is lesz egy beszámolónk!

Bense Róbert

Címkék

Kapcsolódó tartalmak