A bogárhátú luxus netovábbja: 1948 Packard DeLuxe Eight | Villám Veterán
Azt hitted, hogy a luxusautó és a bogárhát két olyan autóipari fogalom, ami nem fér össze? Bemutatom neked a háború utáni egyik legelőkelőbb amerikai luxusautót, az 1948-as Packard DeLuxe Eightet!
A II. világháború lezárását követően Amerikában ismét megkezdődött a személyautók termelése. A gyártók eleinte a háborúba lépés előtti modellek gyártásával indították újra az új autók piacát. A háború utáni első, teljesen új formatervvel bemutatott autók az 1947-es Studebakerek voltak.
A vele az 1950-es évek második felében egyesülő Packard luxusautói csak több év alatt újultak meg teljesen, az 1948-as modellek megjelenése csak kicsiben tért el az előző évi modellekétől, amik amúgy a háborúba lépés előtti típusok frissített változatai voltak.
A háború utáni Amerikai trendek
Fontos megemlítenünk, hogy egészen az 1960-as évek végéig Amerikában az autók formaterve évente változott. Ennek az volt az oka, hogy a lakosság jelentős mennyiségű tőkével rendelkezett, amit a gyártók ki is akartak használni. Az egyes modellévek autói némileg eltértek az előző évi modellektől, ami azt eredményezte, hogy egy 3 éves autó már elavultnak tűnt, s ez egy újabb autó vásárlására késztette a fogyasztókat. Ez be is vált, Harley Earl, a GM főtervezője szerint a háború utáni időszakban az autók átlagosan 2 évet töltöttek egy tulajnál.
Ennek persze megvolt a maga hátulütője is: Mivel a márkák évente mutattak be egy új, vagy legalább ráncfelvarrott modellt, az egyes modellévek autói szinte azonosak voltak. Ez azt jelentette, hogy a tervezők minden egyes modellévre előálltak egy új formatervvel, amit kivitel, felszereltség és teljesítmény szerint több típusként árultak. Itt van példának az 1957-es Chevrolet Bel Air, melynek megjelenése egyezik az ’57-es Chevy 150-esével. A különbség, hogy ez utóbbi díszítése sokkalta puritánabb, motorja gyengébb volt, ráadásul ezeket a modelleket flotta autónak szánták, míg a Bel Air a Chevrolet sportautója volt.
A Packard 1948-ban
Ahogy a Chevrolet-kra és a GM további márkáira, az önálló Packardra is igaz, hogy évente frissítette az autói formatervét. Igaz, az 1948-as formaterv csak keveset változott, lényeges vonalvezetői újítások csak 1951-ben történtek.
Az 1948-as Packardok elég maradinak számítottak. Az akkoriban „felborított fürdőkád”-ként emlegetett áramvonalas, mondhatni bogárhátú design már kezdett elavultnak számítani, ráadásul a soros 8 hengeres erőforrás sem számított nagy durranásnak. A Packard a konzervatív luxus megtestesítője volt, mely nehezen vágott bele új autóipari megoldások alkalmazásába – ennek különösen fontos szerepe volt a cég megszűnésében.
1948 Packard DeLuxe Eight
Annak ellenére, hogy a háború utáni Packardok csak kicsiben tértek el a korábbi modellektől, nagypresztízsű luxusautóknak számítottak. A típus neve egyben egy utalás is: A DeLuxe a felszereltségi szintjére, míg az Eight az autó soros 8 hengeres erőforrására utalt.
A ’48-as választék legerőtlenebb modelljei a 130 LE-s Eightek voltak. Felettük helyezkedett el a 145 lovas Super Eight, míg a választék csúcsát jelentő Custom Eight már 160 lóerős volt. Mind a hármat soros 8 hengeres motorral szerelték. Váltó terén két lehetőség, egy 3 és 4 sebességes kézi kormányváltó létezett, utóbbi legmagasabb fokozata szabadonfutó volt. Ahogy a 8 hengeres erőforrás, a váltók is „maradinak” számítottak: már a jóvalta olcsóbb Chryslereket is lehetett félautomata váltóval rendelni.
Az idejétmúlt műszaki megoldások ellenére a DeLuxe felszeretségi szintje hozta a korabeli luxus elvárásait. Bár ’48-ban automataváltó még nem szerepelt a palettán, a legmagasabb szabadonfutó fokozat továbbra is népszerű extrának számított. A kezdetleges légkondi és analóg óra drága extráknak számítottak, a rádióról már nem is beszélve, ami a múlt század közepi infotainment rendszerek netovábbját jelentette. A képeken látható modellen egy további extra is megfigyelhető: a szélvédő fölé egy lehajtható „simlédert” is szereltek, ami vezetés közben napellenzőként szolgált, míg lehajtva pedig gátolta az utastér felmelegedését és védte a szélvédőt is.
Annak ellenére, hogy a ’48-as Packardok megjelenése és műszaki megoldásai kissé idejétmúltnak számítottak, nem mondanám rossz autónak őket. A cég kínálata kiszolgálta a vásárlói célcsoportot: a konzervatív, visszafogott, luxust kedvelő közönséget, melyhez minden olyan extrát megkaptak, ami akkoriban nagy számnak számított. Ez ugyanúgy érvényes a DeLuxe Eight-ekre is, hiszen már az alapmodelleket is olyan extrákkal látták el, amikért a közép árkategóriás típusokban drága extráknak számítottak – ha azokat lehetett egyáltalán gyárilag rendelni!
A típus fontosabb adatai röviden
- Márka és típus: Packard DeLuxe Eight
- Gyártási év: 1948
- Formaterv használata: 1948 – 1950
- Kategória: luxus limuzin
- Kivitel: Bogárhátó (áramvonalas) limuzin, „felborított fürdőkád”
- Szállítható személyes száma: 6
- Motorelrendezés és térfogat: soros 8 hengeres, 4 730 ccm
- Váltó típusa: 3 vagy 4 sebességes kézi kormányváltó
- Maximálisan leadott lóerők száma: 130 LE
- Maximálisan leadott nyomaték: 312 Nm
- Csúcssebesség: 136 km/h
- 0 – 100-as gyorsulás: 18,3 s
- Átlagfogyasztás: 17,9 liter/ 100 km
cikk: Tarsoly Bálint