A Dacia gyár, vagyis akkor még inkább összeszerelő-üzem viharos gyorsasággal épült fel Mioveniben. Habár a licensz a 12-esre vonatkozott, ekkor ebből még csupán a prototípus létezett, így a romániai bemutatkozására még néhány évet várni kellett. Éppen ezért egy másik típus bevezetéséről is megegyeztek, ez pedig a 8-as volt, mely már 1962-óta futott a francia utakon, és amit ’65-től Spanyolországban, majd ’66-tól Bulgáriában is „gyártottak”, utóbbi Bulgarrenault néven futott.

Természetesen a nevet és a logókat megváltoztatták, így lett Dacia 1100 belőle, ám ezen kívül lényegében teljesen azonos volt a 8-assal, minden alkatrész a franciáktól érkezett, a románoknál kizárólag az összeszerelését, valamint a fényezését végezték el.

A 3.99 méter hosszú, farmotoros kisautóba négyhengeres, 1.1 literes benzinmotor motor került, 50 lóerős teljesítménnyel, ami a 760 kilogrammos súlyhoz bőven elegendő volt, ezt a 133 km/órás végsebesség is jól mutatja. Nem véletlenül készült belőle versenyváltozat, mely az 1100S nevet kapta, és szélesebb abroncsokkal, átalakított motorral, illetve speciális fényszórókkal látták el.

A Dacia 1100-al a román vezetőség célja egy olcsó és könnyedén fenntartható modell meghonosítása volt, ekkor pedig még az általános minőséggel sem voltak gondok, lévén francia felügyelet alatt állt az összeszerelés (igaz 1969-től egyre több helyi gyártású alkatrészt is felhasználtak). Mindezek ellenére 3 év alatt csupán 37.546 példány készült el belőle, 1969-től ráadásul már a Dacia 1300-as is elérhetővé vált, mely jóval nagyobb népszerűségnek örvendett a keleti blokk többi országában is.

Bense Róbert

The post Renaultból Dacia – az 1100 története appeared first on Retrovasak.hu.

The post Így készült a Dacia 1100-as appeared first on Retrovasak.hu.