Amikor a hirdetését megláttam, akkorra már jó pár darabot megnéztem negyed és félmillió között. Ugyan voltak viszonylag szépek, da részleteibe menően mindegyik gazdaságilag reménytelen eset volt. Szóval a hirdetés megjelenését követő napon jutottam el az autót megnézni. Kőbányai, csendes és kulturált kertvárosi részen volt a megadott cím, amit egy kedves és középkorú hölgy tudatott velem a telefonban. Azonnal nyakamba vettem a várost és ott is voltam pikk pakk. 350 ezer forintos feltüntetett ára volt az autónak, gondoltam olyan is, de sosem tudni. Megérkezésemkor nem tudtam visszafogni meglepettségem.

Rendkívül szép és elegáns ház garázsbejáróján állt makulátlanul tisztán. Fényezése egységes volt és gyönyörűen csillogott. Közelebbre érve észre vettem, jobb oldalon a hátsó és első sárvédőív peremén megkezdte a rozsda, igaz csak felhólyagosodott. Hátulján kicsi, ám szép számú lakkrepedés volt jelen. Hátsó lámpa alatt táskásodás, motorháztető ugyan gyönyörűen tükröződik, de van benne rengeteg karc. Két küszöb elöl is és hátul is lyukas, ám a rögzítés pontoknál tökéletes. Beltere elképesztően megőrizte frissességét, kárpitok tiszták, tetőkárpit újszerű, műszerfal repedés és barmolás mentes. Két kifogásolni való dolgot találtam, a vezetőoldali ülés háttámlája varrás mentén elengedett 15 cm hosszan, illetve a váltókar körül a fabetét kissé repedezett. Motor tökéletes, selymes hangon, halkan duruzsol. Váltó pontos, kuplung vajpuha… a kesztyűtartót kinyitva rengeteg dokumentáció került a kezembe, közte a forgalomba helyezési okmányok és a harmincas években született első tulajdonos adatai. Aki mint később kiderült, 1989 és 2000 között, az akkor bekövetkező haláláig, büszke gazdája volt nyugdíjas éveiben ennek a fennmaradó, különleges csodának.