A 2150 jóval később, 1973-ban látott napvilágot, és már sokkal terepkompatibilisebb külsőt kapott, igaz előtte a 415/416 már elég ügyesen szemléltette az elképzelt jövőképet. A 2150 mindenesetre a legígéretesebb próbálkozás volt, ám sajnos csupán két példányt gyártottak belőle. A 2148 a vászontetős, míg a 2150-es jelzés a keménytetős kivitelt jelölte.

Felfüggesztését lényegében a korábbi 415/416-osból örökölte, motorja pedig egy 412-esből érkezett, némileg átalakítva. Az 1.5-ös, 75 lóerős erőforrás 105 km/órás végsebességet biztosított a mintegy 1050 kilogrammos Moszkvicsnak. Az összkerekes prototípust 4 sebességes manuális váltóval szerelték, 15 colos abroncsokat kapott, 22 centis hasmagassága pedig ideálissá tette a mostohább körülmények közötti közlekedésre. Ugyanakkor a tesztvezetések alkalmával kiderült, hogy a szigetelések és a karosszéria nem minden esetben akadályozták meg az utastér beázását.

Mindezek ellenére komolyan vették a 2150 létjogosultságát, a háromajtós ős-SUV pedig praktikum szempontjából sem vallott szégyent. Hatan fértek el benne, a hátsó, keresztben elhelyezett ülések összecsukhatóak voltak, ezáltal is növelve a rakodótér méretét, de érdekesség a jobb oldalon elhelyezett pótkerék a hátsó ajtó nyitásának megkönnyítése miatt.

A hadsereg is felfigyelt a prototípusra, az előzetes tervek évi 60 ezer példány gyártását vetítették előre, ám ez politikai és anyagi okokból végül nem valósulhatott meg. Azonban nem volt hiábavaló a fejlesztése, hiszen a 2140-ben több alkatrésze is visszaköszönt. Évekkel később még leporolták a 2150 terveit, ám az AZLK-nak nem lett volna kapacitása a szériagyártására.

The post Moszkvics 2150 – ős-„SUV” prototípus appeared first on Retrovasak.hu.