Természetesen állatokról is rengeteg modellt neveztek el, mint például a Mercury Cougart, a Dodge Vipert és a Plymouth Superbirdöt is. Ma ez utóbbi kategóriából, a madrakról elnevezett autók listájából mutatok be párat!

GAZ – 13 „Csajka”

Kezdjük is egy olyan modellel, amit a volt KGST országokban szinte biztos, hogy mindenki ismer. Ez pedig nem más, mint a Gorkij autógyár 13-as számú modellje, a Csajka!

Az 1950-es évekre a GAZ 12-es „ZIM” formaterve már bőven elavulttá vált, így a szovjet pártvezetés utasítást adott a GAZ gyárnak, hogy álljanak elő egy új, naprakészebb megjelenésű modellel, ami átvenné a ’40-es évek végi Buickokról másolt modellek helyét.

Az új luxus limuzin a „Csajka” jelölést kapta, ami magyarul annyit tesz: sirály. Talán nem is meglepő, de a GAZ-13 formaterve is amerikai koppintás. Az ’59-től gyártott szovjet limuzinokat az ’55 és ’56 között szerelt Packardokról másolták, melyek egyrészt a visszafogott, konzervatív luxus megtestesítői voltak, másrészt az elvtársak már jól ismerték a Packardok felhozatalát: Sztálin rajongott a Packardokért, ám mégsem járkálhatott „imperialista hulladékkal”. ’53-as haláláig több ZISZ-t és ZIL-t mintáztak Packardokról, s az orosz tervezők ezt a trendet halála után is követték.

Humber Super Snipe Mark I & II

Ha már szóba jött az amerikai trendekről másolt design, folytassuk egy előkelő angol limuzinnal, amit állítólag az 1955-ös Chevrolet-król mintáztak – gondolok például a hűtőrácsra és első lámpákra. A Humber egy brit márka volt, ami 1938 és 1967 között Super Snipe, vagyis „Szuper Szalonka” néven gyártott luxus limuzinokat, kombikat és kabriókat.

Az első négy szériát a „Mark” jelöléssel látták el, majd a típus ’58-as újrabemutatása alkalmával már a „Series” jelölést kapták. A Series I és II-es modellek megjelenése csak némileg tért el egymástól, ám a Series III-as modelleket már egy jelentősen átdolgozott külsővel árulták.

A fenti képen látható „Szuper Szalonka” egy 1960-as Series II limuzin, melynek 2.965 köbcentis motorját vagy egy 3 sebességes kézi vagy automata, vagy egy 4 sebességes kézi váltóval lehetett rendelni, melynek legmagasabb fokozata szabadonfutó volt.

Pontiac Firebird

Két limuzin után ideje szót ejtenünk egy sportosabb modellről is. Miután az amerikai tervezők ráuntak az uszonyos batárokra, elkezdtek sportosabb megjelenésű autókat is tervezni.

Az 1960-as évek az izomautók korszaka volt, a legtöbb amerikai gyártó palettáján legalább egy ilyen típus szerepelt. Közéjük tartozott a Pontiac is, aki a bevált Tempest és GTO sikerét követően mutatta be a Firebird modelleket.

A General Motors márkája a „Tűz-/ Lángmadarat” 1967-től egészen 2002-ig gyártotta, s ez idő alatt 4 generációja jelent meg. Annak ellenére, hogy a gyártási időhöz képest ez nem tűnhet soknak, ne felejtsd el, hogy az amerikaiak imádták az autóikat modellévente átdolgozni, így megjelenés terén elég sok változatuk jelent meg –a fenti képen például egy 1967-es változatot látsz.

De mi is az a „Tűz-/ Lángmadár”? A szláv mitológia szerint egy hatalmas, rengeteg színben pompázó madár, ami több mondában és mesében is felbukkan. A történetek kiindulópontja, hogy a király vagy édesapa megbízza a fiát, hogy szerezze meg a madár tollát vagy magát a madarat fogja el.

Azt viszont, hogy az amerikai tervezők hogyan álltak elő egy szláv mitológiai madár megnevezésével, mint típusjelölés, nem tudom. Egyedül arra tudok gondolni, hogy nevét a Ford T-bird ihlette, ami szintén egy sportos modell volt, ráadásul a „Mennydörgésmadár” szintén egy nagy erejű mitológiai lény.

Buick Roadmaster Skylark

Akárcsak a Humber szalonkája, a Buick e század közepi kabriója is megtévesztő lehet: egy termetes, erőteljes autót egy kistermetű madárról neveztek el. A General Motors 1953-ban ünnepelte az 50. évfordulóját, s ez alkalmából mind az 5 márka valamilyen meghökkentően újszerű modellt mutatott be. Ekkor vált önálló típussá a Bel Air, illetve mutatkozott be az Oldsmobile 98 Fiesta és a Cadillac Eldorado is.

A konzervatív luxust megtestesítő divízió ekkor mutatta be a választék csúcsát jelentő Roadmaster kabrió mégelitebb változatát, a Skylarkot. Míg a hagyományos Roadmaster kabrió nagyjából 3.200 dollárba került, a „Pacsirtáért” ennél jóval többet, 5.000-t kértek.

A presztízsmodellt egyedül egy 5.272 köbcentis V8-assal lehetett rendelni, amit egy 2 sebességes Dynaflow automata váltóval párosítottak. Mindez 188 lóerő és 407 Nm-nyi nyomaték leadására volt elegendő. Csúcssebessége 166 km/h volt és 14,4 másodperc alatt gyorsult 100-ra.

Ahogy ez akkoriban természetesnek számított, a következő modellévre a Roadmaster Skylarkokat is áttervezték. Az ’54-es modelleket továbbra is az előző évi motorral és váltóval szerelték, ám ezek már 200 lóerősek voltak és 419 Nm-nyi nyomatékot adtak le.

A Buick „Pacsirta” jelölését legközelebb 1961-ben a Specialökön használták, ám 3 év használat után ismét eltűnt. Legközelebb ’64-ben bukkant fel, ám ez alkalommal, mint önálló Buick típus.

Mit gondolsz, a fenti 4 modell közül melyiknek van a legvagányabb neve? Melyiket vinnéd haza a saját kalitkádba? Oszd meg velünk a véleményed! További madarakról elnevezett autókról a folytatásban olvashatsz!

cikk/fotók: Tarsoly Bálint

The post TOP 3+1 benzines pulyka, avagy 4 veterán autó, amit madarakról neveztek el – 1. rész | Villám Veterán appeared first on Retrovasak.hu.

The post Videón látható a páratlan GAZ-13 Csajka vágánygépkocsi appeared first on Retrovasak.hu.

The post Sínen vagyunk! – méghozzá egy GAZ-13 Csajkával appeared first on Retrovasak.hu.

GAZ-23 1962-es gyártású Volgából nincs több eladó Ukrajnában sem, mert nem a hagyományos 2,4 literes motort építették bele, hanem egy 5,5 literes V8-as 163 lóerős háromfokozatú automata váltóval jött ki a gyárból.

Míg a hagyományos modell végsebessége 130 km/h volt, ez a változat elérte a 170km/h-t is.

Ez a modell éppen eladó sorba került, és az árát tekintve igen borsos összegre rúg, ami 140.000 USD.

forrás: mmr.net.ua

The post Volga 5,5 literes V8-as motorral appeared first on Retrovasak.hu.

Az amerikai rokonságot egyébként kár is lenne tagadni, lényegében a Packard 400 szovjet változatát tisztelhetjük benne, de ettől még fikarcnyit sem veszít egyediségéből az 1959 és 1981 között gyártott GAZ-13, melyből mindössze 3179 darab született (ebből 8 darab Cabriolet). A sorozatgyártás során készült kivitelek egyébként csak fekete színben voltak elérhetőek – így is csupán a legfelsőbb körökben -, ám az első női űrhajósnak, Valentina Tyereskovának egy egyedi, fehér fényezésűt ajándékoztak, illetve tudni lehet egy piros modellről is, melyet egy moszkvai tűzoltóparancsnok számára készítettek.

A 1860 kilogrammos autóban 8 személy foglalhat helyet (kettő testőrülés), mai szemmel nézve felfoghatatlan nagy a láb- és a fejtér is. A fotókon látható, 1977-es évjáratú, Csajkában szervokormány, elektromos antenna, valamint elektromos ablakok is kerültek, no meg persze váltóból is automatát (3 sebességes) kapott, igaz a légkondicionáló nem szerepelt az egykori extralistán.

A GAZ-13 motorterében 5531 köbcentis, 195 lóerős V8-as, felső szelepvezérlésű benzines erőforrás kapott helyet, az autó hivatalos végsebessége 160 km/óra. Kellett is bele tehát a 80 literes tank, hiszen a Csajka fogyasztása legjobb esetben is 16, de inkább 20 liter fölötti volt.

A kiállított modell egyébként 2005-ben esett át teljes körű felújításon, és jelenleg is keresi gazdáját, persze el is kérik az árát, de hazánkban ritkaságszámba mennek az eladó darabok.

The post GAZ-13 Csajka – a legnagyobb sirály appeared first on Retrovasak.hu.