Ismét közelítünk egy tökéletesen kerek kaland végéhez, aminek volt eleje, közepe, és van vége is, nem is akármilyen! A záró fejezetek közé tartozott már a legutóbbi, siófoki út is, ezúttal azonban nem mentünk annyira messzire a Daciával, a szolnoki Nosztalgia találkozóra látogattunk el.

A szolnoki találkozó több szempontból is az egyik kedvencem, egyrészt itt végződött a 2016-os kalandunk, másrészt szerintem az ország leghangulatosabb veterános eseményei közé tartozik. Örömmel láttam, hogy idén is sok látogató volt kíváncsi a volt KISZ tábor területére felsorakoztatott autó-motorrengetegre, és a kísérőprogramok is remekül illettek az összképbe.

Nem érkeztünk túl korán, de helyünk így is akadt, méghozzá az egyik legjobb részen, a bejárat mellett, ahonnan ráláttunk a teljes területre. Gyakorlatilag telt ház volt, szerencsére a korábbi napokon tapasztalt esős, zord időnek már nyoma sem maradt. A bejutás egyszerű volt, emléklapot és ebédjegyet is osztottak a szervezők, mindenre készültek, le a kalappal!

Voltak márkatársak szép számmal, és akadtak egészen különleges installációk is, mint például a tetősátras Trabi, benne egy mini tetősátras Trabival, vagy a Lada – Hitachi kétkazettás magnó kombója. Ismerősökkel is találkoztunk, Milán Róbert Škoda 1000 MB-jével tavaly készítettünk egy hangulatos fotósorozatot, de a Dunaújvárosi Steel Cars is képviselte közösségét, a „BAB” Wartburgon régebbi RetróVasak matricák is visszaköszöntek. Sőt, az ország egyik, ha nem a legszebb ZUK-ja is kinn volt…

Motorok is szép számmal érkeztek Szolnokra, Rigák, Simsonok, MZ-k, Pannoniák, rendőr Yamahák, JAWA-k, ritka, oldalkocsis változatokkal is lehetett találkozni. A felsorolást gyakorlatilag a végtelenségig lehetne folytatni, inkább mutatok néhány jól sikerült képet.

A keleti blokk járművei között feltűnt néhány nyugati is, Opel Mantát, Toyota Celicát, de még egy Fiat 850 Sportot is láttunk, ám a legmeglepőbb talán egy amerikai kivitelű Volvo P1800 ES volt. Az 1973-as ritkaság a shooting brake modellek minden gyönyörűségével megáldva vonzotta a kíváncsi szemeket, nem volt egyszerű róla úgy fotót lőni, hogy ne álljanak mellette fürtökben az emberek.

Akik éppen nem a járgányokkal voltak elfoglalva, azok vagy a Zuk büféknél ettek-ittak, vagy éppen a szabadban felállított retró fodrászszalon (!) szolgáltatásait vették igénybe, esetleg előadásokat hallgattak. Külön öröm – és ez nem a reklám helye – , hogy rábukkantam egy standra, ahol mindenféle emblémával/márkával ellátott, fából faragott hűtőmágneseket lehetett kapni, az én választásom egy MERKUR-osra esett, de lehetett volna még válogatni.

Az egyik épületben (aminek szintén megvolt a szoci jellege, így volt az igazi) különböző tematikákra épülő kiállításokat rendeztek be. Régi játékok, ruhadarabok, Tisza cipők, de egy kompletten berendezett szoba is helyet kapott itt. A kisebbeket leginkább a korabeli játékkonzolok foglalták le, a mezei „piaci” sárgakazettástól kezdve a Commodore 64-en át egészen a Videoton TV játékig egy csomó mindent ki lehetett próbálni, korban hozzájuk illő tévéken, egészen zseniális szeglete volt ez a rendezvénynek, felnőtt fejjel is nagy élmény volt.

Miközben a gőzölgő gulyásleves irányába sétáltunk, áthaladtunk a kempingen is, ahol ez a látvány fogadott, abszolút megértem, hogy sokan több napon keresztül is szeretnék átélni ezt a hangulatot.

Ezúton is szeretnék gratulálni a szervezőknek, maximálisan kitettek magukért és már most érdemes feljegyezni a következő „időutazás” alkalmát, 2020. augusztus 2-án újra várják a látogatókat Szolnokra!

A Dacia-kaland utolsó fejezete egy Keleti Blog bemutató lesz az autónkról, illetve magáról a modellről, de addig is hamarosan összefoglaljuk, hogy mi is történt az elmúlt hónapokban, mennyi élményt adott az 1310-esünk!

Cikk | fotók: Bense Róbert

A Dacia-kaland támogatói: Duna Autó Zrt., Motoparts Webáruház, Autotveszek.hu 

The post Dacia-kaland – 16. nap – Szolnok, Nosztalgia találkozó appeared first on Retrovasak.hu.