„Opel sosem kop el” – 2700 kilométer Portóból Zaragozán át Rüsselsheimbe

Eltartott egy ideig, mire talált az Opel Classic csapata egy ritka Corsa GT-t az első generációból. Az eredetileg Spanyolországban forgalomba állított kocsi egy portugál garázsban felejtődött. A kicsi, nem túl ismert Gran Turismo Porto kikötője mellett várta, hogy elinduljon Németország felé. A típust 1985 áprilisától 1987 őszéig gyártották. A GT a Corsa SR örökébe lépett, 1,3 literes négyhengerese karburátorral teljesített 70 lóerőt. Az akkor igen erősnek számító motorja és decens spoilerei elbűvölték mindazokat, akiknek nem telt az extra-erős GSi-re – de azért repeszteni akartak. Akkoriban műszaki csemege volt, hogy nagyobb sebességnél ötfokozatú sebességváltó csökkentette fordulatszámát és benzinszomját.

Meglepően halkan és könnyedén halad még ma is a forgalommal a Corsa GT. Futóműve mellőzi a túlzott keménységet, kormánya a holtjátékot és kombinált műszere az adatdömpinget. A szokásoson kívül azért mutatja az olajnyomást és a fordulatszámot. Fogyasztása megegyezik az akkori gyári adattal – hat liternél ritkán iszik többet száz kilométeren. Segítségére van ebben csekély, 750 kilós menetkész tömege, amelyből nagyszerű,10,71 kilogramm per lóerős teljesítménysúly adódik. Portugália és Rüsselsheim között a Corsa GT ellátogatott a zaragozai üzembe, ahol anno, 1987-ben legurult a futószalagról.

A szerencsés kis fickó nemcsak a gyár területére hajthatott be, hanem a szereldébe is. Amikor a sárga GT beállt a futószalag mellé, sokan jöttek oda, fiatalkori barátjukként üdvözölték, felelevenítve történeteket a gyár kezdeti idejéből.

Kelet felé utazva eljutott Barcelonába, átszelte Franciaországot, Bázeltől a Rajnát követte – összesen 2700 kilométert tett meg a 32 éves Corsa GT, amelyet anélkül indult el Portugáliából, hogy bármilyen javítással felkészítették volna a hosszú útra. Aztán eljutott Rüsselsheim üzemcsarnokába, ahol már alig várták az Opel Classic emberei.

Projekt „IAA 2019“: fitt nyugdíjasból a kiállítás sztárja

Spanyolország és Portugália napsütése jót tett a Corsa GT-nek. Leélte éveit sózott utak, rozsda, koccanás nélkül. Még mindig jó formában volt és így találták ezt a TÜV műszaki vizsgabiztosai, akik friss német rendszámtáblát szereltek rá. Csak ezt követően jött a legnagyobb ellenőrzés – az Opel Classic szakértői nagyítóval vizsgálták át szerzeményüket. Sok szem sokat lát, alaposan végignézték a Corsa GT szögletes karosszériáját, és találtak is kisebb-nagyobb szépséghibákat: horpadást a tetőn, hibás feliratot, karcot az üvegeken, szakadást az üléshuzaton, nem eredeti kürtöt – úgyhogy alkotóelemeire szedték szét a kocsit.

A veterános és a szervizes csapat összedolgozott, Dieter Eder szervizfőnök és Thorsten Götz vezető szerelő beindította az „IAA 2019“ projektet. Lépésről lépésre rakták helyre a Corsa kirakós játékának elemeit – elsőként a felújított motort építették be, majd az újracsapágyazott kerékagyakat, az új lengéscsillapítókat és rugókat.

A frissen fényezett karosszériára új díszlécek és odaillő GT-feliratok kerültek, az alufelnik az eredetiek maradtak. Végül új üvegeket raktak be, egy Opel márkakereskedő raktárából. A Corsa GT újjászületve kezdheti el második életét, amely egy igazán ünnepélyes alkalom lesz: a 68. IAA, Frankfurtban.

The post Frankfurtig gurul a ’87-es Opel Corsa GT appeared first on Retrovasak.hu.

A 80-as évek végén az Opel a motorgyártó kapacitását kívánta bővíteni és tudatosan Közép-Európában keresett megfelelő helyet, hiszen az ottani alacsonyabb gyártási költségek nyilvánvaló versenyelőnyt jelentettek. Ez a térség azonban olyan ismeretlen terep volt, amely az előnyök mellett jócskán rejtett kockázatokat is. Ezért rendelt az Opel független szakértőktől egy olyan tanulmányt, amely ezeket az előnyöket és kockázatokat tette mérlegre.

A több országra kiterjedt vizsgálódás eredménye az volt, hogy a nyolcvanas évek végén egyértelműen a piacgazdaságban kiépítésében előrébb tartó Magyarország nyújtotta a legmegfelelőbb gazdasági, pénzügyi, politikai és infrastrukturális környezetet egy ilyen beruházáshoz. De hogyan lett a motorgyári projektből magyar autó?

Már a magyar kormánnyal folytatott tájékozódó megbeszéléseken vetődött föl – magyar részről – egy autógyártó üzem létrehozása. A felvetést az Opel vezetői érdeklődéssel fogadták. Akkoriban az import autókat még jelentős vám és illeték terhek sújtották, tehát egy hazai gyártás egyértelmű piaci előnyökkel kecsegtetett.  Végül a szentgotthárdi projekt kibővült egy – elsősorban a hazai piacra dolgozó – személyautó gyárral és az erről szóló megállapodást 1990 júliusában írták alá a magyar kormány és az Opel képviselői.

1990 őszén a Budapesti Nemzetközi Vásár – népszerű nevén a BNV – egyik igazi attrakciója volt, hogy ott hivatalos kiállítóként megjelent az Opel. Az akkori teljes modellpaletta – a szögletes Corsától, a Kadetten, a Vectrán és a szenzációs Calibrán át az Omegáig – ott parkolt a murvás külső kiállítási területen. Ezzel egyidőben egy budapesti sajtóértekezleten az Opel anyavállalatának, a General Motors-nak az európai alelnöke bejelentette: az Opel létrehoz egy kereskedelmi céget és egy gyárat is Magyarországon.

A hivatalos kezdet 1991 januárjára datálódik.  Huszonnyolc éve, ekkor jegyezték be General Motors Autóforgalmazó Kft-t, amely még abban a hónapban megkötötte az első tíz Opel márkakereskedői szerződését hazai partnereivel. A szentgotthárdi gyár (Autóipari Kft) bejegyzése pedig egy olyan masszív ipari háttér megteremtésének volt az első mérföldköve, amely az Opel hazai sikereihez mind a mai napig jelentősen hozzájárul.

Az Opel magyarországi jelenlétének történelmi pillanata volt, amikor 1992 márciusában Antall József miniszterelnökkel a volán mögött legördült a szalagról az első magyar autó, az első Opel Astra. Az első Astrát – amelyet az Opel a budapesti Közlekedési Múzeumnak ajándékozott – 1998-ig, ameddig a hazai gyártás tartott, több mint 80.000 követte.

Szentgotthárdon 1992 és 1999 között 80.835 Opel Astra és 4.404 Vectra hagyta el a gyártósort. Motorokból 1992 júniusa óta több, mint kilencmillió készült, hengerfejből pedig 1997 óta hétmillió darab.

via Opel Pressroom

The post A magyar Astra története appeared first on Retrovasak.hu.

Az Opel kezdettől fogva azt tűzte a zászlajára, hogy lehetőleg hatékonyan termelve, széles körnek tegye elérhetővé az autót. Így, első német gyártóként, már 1924-ben ráállt a különösen gazdaságos futószalagos gyártásra, miáltal nagy értékesítési siker lett mind az Opel 4/12 PS „Laubfrosch“ (Levelibéka), mind az összes későbbi Opel 4 PS-változat. Az Opel P4 és a Kadett (már önhordó karosszériával) a harmincas évek igazi, műszakilag élenjáró népautói lettek.

Megfizethetővé és a mindennapok kincsévé vált a „Made in Germany” és a német mérnöki tudás. E demokratizáláshoz sportautóival is hű maradt a márka: 1968-ban jelent meg az Opel GT, egy csábosan szép álomkocsi, amelyet tényleg meg lehetett vásárolni.

Az ötvenes évek óta valamennyi járműosztályban beindult a márka – az Opel Kadett, Rekord és Kapitän lett az újjáépítés és a gazdasági csoda jelképe. Olyan stílusikonok követték ezeket, mint az Opel GT, a Manta és a Monza. A nyolcvanasokban és kilencvenesekben a Corsa, az Astra és a Zafira lett bestseller, egyben a német újraegyesítés szimbóluma. A Fal leomlása és az eisenachi üzemalapítás után különösen megnőtt a Villámos márka ázsiója. 1991 és 1998 között kijött első generációs Astra 4,2 millió példányban készült – ez minden idők Opel-rekordere!

Pionír-évek, a Lutzmanntól a Doktorautóig

Az Opel megvásárolta Friedrich Lutzmann anhalti gépkocsi-gyárát, és ezzel a kifutó 19. század automobil-pionírjai – például Daimler, Benz és Peugeot – közé emelkedett. Az első Opel Patent Motorwagen „System Lutzmann“ 1899 tavaszán készült Rüsselsheimben. 1901-ben egy versenyautóvá átalakított Lutzmann lett az első a Heidelberg-Königstuhl hegyi versenyen, ahol „nagy előnnyel ért fel a csúcsra, maga mögött hagyva a legjelentősebb német automobilgyártók” 16 konkurens járművét. Ugyanilyen tempóban haladt a fiatal vállalkozás fejlődése is. Míg az első modellek lovas kocsik közvetlen leszármazottai voltak, az Opel 1909-ben a vetélytársakat meglepően kedvező árért hozott ki egy nagyon modern kiskocsit. A 4/8 PS Opel Doktorwagent már az Opelnél konstruált és gyártott négyhengeres soros motor hajtotta. Ez lett „orvosok, állatorvosok és ügyvédek” ideális járműve, ahogy az akkori reklám ígérte. A Doktorwagen négy-ötezer márkába került, miközben sok autóért elkértek húszezret is. A tehetősek presztízsjárművei helyett ez elérhető mobilitást ajánlott mindenkinek.

Tömeges mobilizáció a Levelibékától a Kadettig

Az időközben főkonstruktőrré előlépett Friedrich és fivére, Wilhelm vezette be 1924-ben a futószalagos termelést az Opelnél. E költségkímélő nagyipari járműépítést a Ford kezdte el 1913-ban, az Egyesült Államokban. Az Opel éberen figyelte a fejleményeket más országokban. Adam Opel Franciaországban lelkesült fel vándorévei alatt a varrógépért, később pedig a System Darracq adott erős impulzust a rüsselsheimi autógyártásnak. Az Opel-fivérek ezután indították el a 4/12 PS Laubfrosch gyártását. A futószalagnak köszönhetően 4600 márkáért lehetett kapni a 60 km/órás sebességre képes kétülésest. Később már csak 1930 márkába került a „Mindenki autója“. A következő években egész járműcsalád épült a Laubfrosch technikájára. 1931-ig összesen 119.484 darab Opel 4 PS modell készült.

Amilyen forradalmiak voltak ezek az autók a húszas években, olyannak számított a Kadett a harmincasokban. Hétmérföldes léptekkel haladt a gépkocsi fejlődése! A Kadett a sikeres Opel P4 utódaként debütált 1936-ban, önhordó karosszériával, független első felfüggesztéssel, négyhengeres négyütemű motorral és hidraulikus dobfékekkel. Ára jóval a közvetlen vetélytársaké alatt maradt: 1938-ban az Opel Kadett „Normal-Limousine“ könnyen összespórolható 1.795 márkába került.

1962-ben újraéledt a Kadett név. A Kadett A-val ismét jóval magasabbra tette a lécet az Opel. Miközben sok konkurens modell futott még kétüteműként, vagy léghűtéses farmotorral, a Kadett már vízhűtéses négyhengerest, zajtalanul kapcsolható sebességváltót és a Coupétól a Caravanig terjedő karosszériaválasztékot kínált.

A jólét autói az Olympia Rekordtól a KAD-modellekig

A világháború után elsőként teljesen újonnan tervezett Opel az Olympia Rekord. Pontonkarosszériája és krómozott cápa-fogsora új korszakot hirdetett 1953-ban. Designja az amerikai cirkálókat idézte – épp megfelelve a kezdődő gazdasági csodának. Aki sikeres volt, meg is akarta mutatni! Az Olympia Rekord Caravan pedig egy új járműjelleget vezetett be: a családi életstílus-kombit.

A siker útján egy teljesen új Opel Kapitän startolt 1954-ben, az Opel Rekord P2 1960-ban jött ki, a Rekord A pedig 1963-ban – tárcsafékkel, és hamarosan hathengeres motorral is. Coupé, Kombi vagy Limousine kivitelben egyaránt a még ifjú Német Szövetségi Köztársaság középosztályának kedvence. 1965-ig 882.433 darab Rekord A készült.

Ez aztán megnyitotta a kaput a „Nagy hármas“ előtt: 1964-ban lépett színre a Kapitän, az Admiral és a felső osztályban a Diplomat. Ezen „KAD-modellek” B-generációja a legendás De Dion hátsó híddal nyújtott páratlan komfortot. A biztonsági kormányoszlopot a Rekord C-vel vezette be az Opel, 1968-ban. Innovációk az egyre sűrűbb autóforgalomnak…

Új sportosság az Opel GT-től a Calibráig

1964-ban első európai gyártóként nyitott meg saját designstúdiót Rüsselsheimben az Opel, és már az 1965-ös IAA-n meg is ünnepelhette világpremierjét az Experimental GT, a kontinens első koncepcióautója. Alig három évvel később a kereskedők szalonjában állt a sorozatgyártásig fejlesztett Opel GT – sportkocsi-legenda született! Nagyszériás technikája sokaknak tette elérhetővé, sláger lett.

Ezt a mintát folytatva jött ki 1970-ben a Manta, az Ascona technikájával, majd 1989-ben a Vectrára épülő Calibra. Csúcsmodellje, a 204 lóerős Calibra Turbo 4×4 az aerodinamika világbajnokaként (c_w 0,26) nyújtott olyan menetteljesítményeket, mint kétszer olyan drága sportautók.

Bestsellerek és trendformálók: Corsa

1982-ben egy kis autóval dobott nagyot az Opel. A Corsa A lefelé bővítette a kínálatot a Kadett alatt, megmutatva, hogyan lehet nagy férőhelyet teremteni kis felületen, anélkül, hogy a vezetés örömének rovására menne, és ráadásul rendben volt a gazdaságosság is. A Corsa generációi (A-tól E-ig) meggyőzően demokratizálták az egyéni motorizálást. Máig csaknem 14 millió Corsa állt forgalomba.

The post Opel 120 – fontos évfordulót ünnepel jövőre a márka appeared first on Retrovasak.hu.