A Zastava Koral (másnéven Yugo) egy kisautó volt, amit 1977 és 2008 között gyártott a Zastava Autógyár. Zastava a korábbi modelleket a Fiatról vette át és ez a Koral esetében sem alakult másképp. Ez a gépkocsi az olasz Fiat 127-en alapul, de természetesen némileg modernizálták. Eredetileg Zastava Koral néven árulták, de több típus is létezett: 45, 55, 60, 60efi, 65, 65efi, GV, Cabrio, Ciaco, Tempo és Innocenti Koral (ez csupán Olaszországban létezett és ebből létezett cabrio kivitel is).

A korai kocsik motorjait karburátorral szerelték fel, később a ’80-as években már átváltottak elektronikus üzemanyag-befecskendezőre. Először egy Motronic P3.1 típusú befecskendezőt alkalmaztak, amit később a Bosch-al együtt továbbfejlesztettek. A későbbiekben több új eszközt is használtak az autó fejlesztéséhez: központi zár, fényszóró szabályozó, négy új hangszóró, elektromos ablak, összecsukható és elektromosan állítható tükrök, könnyűfém felni, légkondi. Emellett egy Renault által tervezett háromfokozatú automataváltó is választható volt. Négyfajta négyhengeres motorral lehetett megvásárolni: 0,9 liter, 1 liter, 1,1 liter és 1,3 liter volt választható a motor palettán. Szakemberek szerint és még a munkások szerint a legjobb Yugo-k 1988 és 1991 között készültek. A minőség ellenőrzés szigorú volt, az autók megfelelően voltak összeszerelve. A rozsda védelem is remekül teljesített, aminek köszönhetően ezekből az időszakból rengeteg jármű fennmaradt. Az 1989-es évet tekintették a Koral legjobb évének, ebben az évben közel 200 ezer autót értékesítettek. Azonban 1991-ben derült égből villámcsapásként érte a Zastavát a délszláv háború. Mivel ebben az időszakban a katonaságra fordították a nagy mennyiségű pénzösszeget, a termelés lelassult és az alkatrész szállítást befagyasztották. A ’90-es évek közepén egyre inkább csökkent a termelés, aztán 1996-an lassan elkezdett növekedni. Még akkor is, mikor 1999-ben a NATO lebombázta a gyárat. Az USA-ban is árulták ezt a gépkocsit, méghozzá Malcolm Bricklin vállalata által. Még 1982-ben vetődött fel az ötlet, hogy az USA-ban is árulják ezt a típust. Ez háom évvel később ez megvalósult. A YugoCars sikeresen megalapult Sunvalley-ban (Kalifornia állam). Annak ellenére, hogy igyekeztek az amerikai piacon jól teljesíteni, a bemutató kissé macerássá vált. 1984-ben teszteltek egy kocsit, ami elég csúfosan megbukott. Nagyon sok újratervezésre volt szükség, mire bemutatásra kész volt. Az autóra 10 év garanciát (vagy 100 ezer mérföld), 4500 dolláros vételár és ingyenes szervizt ígértek. Az üzlet alapján az első 500 kocsit csakis Kalifornia államban lehet eladni. A Yugo GV nevet a 903 ccm-es, 45 lóerős kisautó kapta meg. Természetesen az alapváltozat nem igen felelt meg. Új lökhárítót kapott, amit kb 500 helyen terveztek újra. Később az 1100-as motorral is árulták, ehhez később Renault automataváltót is adtak. Ugyan korábban említettem, hogy a ’80-as években üzemanyag befecskendező is volt, ezzel már elkéstek. A korábbi porlasztós megoldás miatt hamar elavulttá vált ez a kocsi. Emellett még a gyatra gyártási minőség is hozzájárult ahhoz, hogy az importot 1992-ben megszüntessék. A legfőbb ok azonban nem ez volt. A ’90-e évek elején az USA több szankciót is kivetett Jugoszláviára és ezzel kényszerítette az árusítás megszűnését. Az 1999-es bombázás után, csak 2000-ben indult újra a gyártás. 2002-ben ismét megpróbálkoztak az árusítással, de nem jártak sikerrel. Összesen 142 ezer kocsit adtak el. A számok ellenére inkább rossz autónak számított. Több ízben megválasztották a XX. század legrosszabb autói, a ’80-as évek legrosszabb autói és mindenidők 50 legrosszabb autói közé.

A filmek világában is megjelent ez a kocsi. Az 1995-ös Die Hard – Az élet mindig drága (főszereplő: Bruce WiIlis), 1995-ös amerikai akció filmben is megjelent. A gyártás 2008-ban szűnt meg és összesen 794 428 kocsit értékesítettek. Ma is még nagyon ok ilyen autó mászkál a szerb utakon. A gyártás megszűnése után a Fiat Punto-n alapuló Zastava 10-et kezdték el gyártani.

Rankasz Dezső

The post Zastava Koral (másnéven Yugo) appeared first on Retrovasak.hu.

A nyolcvanas évek derekán a szakmában neves autóimportőr, Malcolm Bricklin látta meg a lehetőséget a Fiat 128 keleti klónjaként ismert Yugóban. Rejtély, hogy honnan jött az ötlete, de ellentmondást nem tűrő módon vitte be a tengerentúli piacra az olcsó kisautót, a maga 3990 dolláros árával pedig egy csapásra az USA legolcsóbb járgánya lett a Yugo. Ezért cserébe persze meg kellett barátkozni az autó teljesítményével és felszereltségével. A jugoszláv autó a hatalmas, bár akkoriban már kiveszőben lévő benzintemetők mellett egy igazi spártai jármű volt, a globális jólét minden elemét élvező nép azonban kissé meglepő módon pozitívan fogadta a jövevényt. Persze az áron sokan megrökönyödtek, és bizonyos körökben vicc tárgya lett a Yugo, az olajválságot követő évtizedben sokkal kevesebb szemellenzős amerikai volt – már ami az autókat illette. Sokan belátták, hogy az 1100 (vagy felárasként 1300) köbcentis autó amellett, hogy az alapcélokra tökéletesen megfelel, fogyasztás szempontjából is igen barátságos mutatókkal rendelkezik. Az apró ferdehátú négyfokozatú kézi váltóval volt felszerelve, de aki élvezni akarta a luxust, öt sebességgel is megvásárolhatta a Yugót, ez persze többletköltséggel járt.

Akárhogy is nézzük, 1986 nyarát boldogságban úszva élhették meg Kragujevacban, hiszen a debütálás felülmúlta a várakozásokat. Az első évben 48.500 Yugo talált gazdára az Egyesült Államokban, minek köszönhetően a kisautó egyből Jugoszlávia büszke termékévé nőtte ki magát, sőt egyesek már az amerikai piac meghódítását vizionálták. Azonban az öröm túl korai volt, hiszen a kritikus hangok nagyon hamar megjelentek. Két oka is volt annak, hogy a Yugo tündöklése végül kérészéletű lett. Az egyik a keleti importautókkal kapcsolatos szándékos negatív híresztelések, a másik pedig maga a jármű színvonala. A kritizálókat persze el lehet hallgattatni, ha észrevételeik nem jogosak. De ebben az esetben sajnos nem feltétlenül voltak cáfolhatóak az állításaik, ugyanis tesztek, vásárlói vélemények tucatjai támasztották alá a minőséggel kapcsolatos problémákat.

Az elkövetkezendő években ugyan még elevickélt a vad amerikai járműtengerben a kisautó, de a politikai helyzet végleg megpecsételte a sorsát. Jött pedig a cabrió, valamint az széria 1.3-as, de a Yugo végül feladta és kivonult, mert ki kellett vonulnia. A Délszláv háború miatt bevezetett kereskedelmi embargó és az egyre romló eladási adatok 1992-ben együttesen vezettek az amerikai történet végéhez, ami azért mégsem mondható csúfos kudarcnak, hiszen 141 ezer darabot adtak el belőle az “álmok országában”.

Bense Róbert

The post Yugo menni Amerika appeared first on Retrovasak.hu.

The post Ilyen egy mérges Zastava appeared first on Retrovasak.hu.

A mesternél: több komponensű metál festék, több soron kellett fújni…azt mondta a festő, nyugodjon békében, hogy megmondhatom, ki festette, de azt is mondjam meg, több ilyet nem vállal.

Új kárpittal, homloklemez, doblemez fenéklemez, sárvédők ,lökhárítók műszerfal cseréje, még utána 11 évig hajtottam, nagyon szerettem, soha nem hagyott cserben.

Sajnos szerintem már rég nincs meg az én Zasztim….20 ezer forintert adtam el 91-ben egy fiatal ügyvédnőnek, alku nélkül, pár év után, értelemszerűen, ahogy gyűlt a praxis, kicserélte egy új valamire, még egyszer láttam utána, eléggé le volt szegény pukkadva.

Virág István

The post Zastava-emlékek appeared first on Retrovasak.hu.