Amikor először megláttam az 1990-es évjáratú zöld járgányt, egy pillanatra visszafordult az idő, egyből eszembe jutottak az általános iskolás éveim, gyakran találkoztunk az ebédhordó Zukkal, mely hatalmas fémhordókkal és rekeszekkel megrakodva tette a dolgát, fáradhatatlanul. Aztán egyszer csak kihaltak az utakról, szinte észrevétlenül vették át a helyüket a nyugati „kollégák”, a korábbi hűséges szállítók pedig a kertek végébe, telephelyek sarkaiba kerülve várták, hogy újra divatba jöjjön a retró. Sokat kellett várniuk, kevés élte túl a sanyarú időszakot, de azért volt néhány szerencsés példány.

Beszélgetésünk közben gyorsan kiderült, hogy Tivadarnál egészen a gyerekkorig vezethető vissza a Zuk iránti rajongás, a 2120 köbcentis, Warszava motoros kisteherautóért pedig Szegedig utazott el édesapjával. Az eladó régóta hirdette, állítása szerint a Zuk leghosszabb útja Szegedről Pápára vezetett, és vissza. A történetben azért volt egy kis csavar, ugyanis első látogatásukkor még nem hozták el, ám ahogy ez ilyenkor lenni szokott, másnap már mentek is vissza érte. A képeken jól látható az előtte-utána állapot, persze a Zuk fénye megkopott az évek alatt, de egyébként remek állapotnak örvendett a vásárláskor is.

A felújítás során kijavították a bódé hibáit, és új festést kapott, beállították a szelepeket, kuplungozták, a mindössze 20.000 kilométert futott Zuk pedig még újkori állapotánál is jobb formába került. Így az sem meglepő, hogy heti használatban van, Tivadar szerint ez már csak azért is szükséges, hogy a fékek ne rohadjanak be, az ilyesmire ugyanis igen hajlamos a Zuk. Emellett – jelen cikk is példázza – autós összejövetelekre is járnak vele, ha az időjárás engedi.

Második alkalommal a saját szervezésű találkozónkon futottunk össze, már ismerősként köszöntöttem Tivadart és a Zukját is. Soha nem láttam még annyi szempárt egy lengyel kisteherre szegeződni, mint amikor végiggurultak a koros autók és gazdáik/rajongóik által szegélyezett soron. Ez a kép is akkor készült, a lehető legjobb pillanatban és szögben elkapva a Zuk-életérzést:

A végére pedig egy Tivadar által készített videó is jár:

Cikk: Bense Róbert

Fotók, videó: Juhász Tivadar / Kocsis Gábor

The post Lengyel ereklye – Zuk (1990) appeared first on Retrovasak.hu.