Egy kis olvasnivalóként szeretnék néhány gondolatot megosztani Veletek. Nekem egy 1994-es évjáratú, 2104-es Ladám van. Tudom, lehet lerágott csont már a Zsiguli téma, de én nagyon szeretem ezt az autót. A formája, a beltér és a motor hangja számomra igazán remek élményt nyújt, ahányszor csak vezethetem. Nem napi használatú autó, de száraz időjárás esetén, szabadidőmben, kirándulásra használom, nem áll a garázsban.

Minden bizonnyal én a jármű harmadik tulajdonosa vagyok. A kereskedésből egy idős Úr vásárolta valahol a Dunántúlon. Egy ráfutásos baleset után már nem hajtotta tovább, garázsba került  az autó. Idővel viszont úgy döntött, hogy ideje megválni az orosz vastól és így került Budapestre egy autószerelőhöz. A karosszéria sérülését kijavították, új lámpatesteket valamint egy polírozást is kapott. Friss vizsgásan vásároltam, viszont a műszaki tartalom nem volt kielégítő. Így idén szerelőhöz vittem és bizony csereérett volt már a kormánymű, lengéscsillapítók, fékbetétek, üzemanyag szivattyú illetve néhány alkatrész a futóműben.

Sokan itt ahogy látom, értenek a retro vasaikhoz viszont én bevallom hogy nem feltétlenül fogok bele akármilyen szerelésbe, szakemberre bízok bizonyos munkálatokat, legalábbis egyelőre. Amit biztosan elvégzek, azok az olaj-és szűrőcserék, kipufogó csere, beltér csinosítása. Fejlesztésként elektronikus gyújtással, valamint egy 50-es Janó sport kipufogó rendszerrel láttuk el.

Az autóvásárlásra kitérve, nem sok példány maradt fenn ezekből a kombi változatokból (ráadásul én öt sebességes váltóval kerestem, ebből még annyi sincs). Eleve a Ladák ára is széles skálán mozog, attól függően, milyen állapotúra áhítozunk. Én ezelőtt a példány előtt kettőt néztem meg, próbáltam ki, hát igen vegyesek voltak az érzéseim. Viszont amikor 2020 augusztusában ezért a járgányért mentem a párommal, hogy kipróbáljuk, körülbelül már el volt döntve, hogy autó nélkül nem jövünk haza.

Szerencsésnek érzem magam, hogy lehetőségem nyílt egy ilyen gépjármű vezetésére, ez nekem az autózás élményét jelenti. Mindemellett hálás is vagyok mindazoknak, akik segítségemre voltak/vannak ebben. Valamint sok sikert is szeretnék kívánni azoknak, akik hasonlóképp tesznek, mindig jó érzés az utakon látni az idősebb technikákat.

A beszámoló mellett pedig szeretném pár fotóval is megmutatni az autót, hogy ne csak elképzelni kelljen.

Tulajdonos: Ferenczi Ákos

Köszönjük a rövid összefoglalót!

Sok-sok élményt kívánunk a RetroVashoz 🙂

Retrovasak.hu csapata

The post A régi álom: Lada 2104 – 5 sebességes váltóval – olvasónk küldte appeared first on Retrovasak.hu.

Magyar Zaporozsec Klub www.zaporozsec.com

The post Zaporozsec üzemanyagtank felújítás appeared first on Retrovasak.hu.

The post A halál torkából visszahozott Zsiguli 2101 (1971) appeared first on Retrovasak.hu.

The post Féltve őrzött kincs! Moszkvics 412 1970-ből appeared first on Retrovasak.hu.

The post Motor mustra az IZS -Moszkvics Garázsban II. rész appeared first on Retrovasak.hu.

Az IZS 2125 egy szovjet kisautó volt, amit 1973 és 1997 között gyártott az Izevszki Autógyár. Ez a gépkocsi az Izs által módosított Moszkvics 412-őn alapult, a prototípus 1972-ben készült el kis családi autó formájában. Ez volt az első szovjet ferdehátú gépkocsi (1984-ben követte őt a Lada Samara). Annak ellenére, hogy ez a gépkocsi ferdehátú kivitelű, inkább hajaz kombira, mivel a „D” oszlop némileg távolabb van és nem csökkenti jelentősen a súlyt. Az oroszok mégis ráaggatták a „Kombi” becenevet, hisz eléggé hasonlít egy kombi kupé gépkocsira. 1973 és 1980 között jelentős sikereket ért el a gépkocsi a Szovjetunióban, hisz nagyon könnyen meglehetett vásárolni. Ez a népszerűség részben a korlátozott versenynek volt köszönhető, mert a Lada, a Moszkvics és a Volga sokkal nehezebben volt megvásárolható. Ami talán még könnyen megvásárolható volt, az apró, zajos és kényelmetlen Zaporozsec. Az Izs mégis némileg jobb autónak számított és már exportáltak is. 1982-ben az Izs 412 szedán és a 2715 pickup mellett ez a gépkocsi is megkapta a modellfrissítést: a króm hűtőrácsot és a kocka lámpákat egyszerűbb homlokfallal váltották le. Természetesen belül is megújult a kocsi. Jobb minőségű üléseket kapott fejtámlával és a műszerfalat a Moszkvics 2140-től kapta meg. Ugyan nem volt már olyan szép, mégis elfogadható autónak számított. Az egész gyártási cikluson egy motorral készült. Ez a motro az UZAM 412 névre hallgatott. A négyhengeres, benzinüzemű erőforrás 1478 ccm-es volt, ami 75 lóerőt teljesített. A gyártás a ’90-es évekre némileg megváltozott. 1991-ben szétesett a Szovjetunió és mikor a gyárat privatizálták, a gyártósorok némileg átalakult. Más eszközöket is elkezdtek gyártani (pl. lőfegyver). Mikor a Moszkvics gyár bevételei az évtized közepére drasztikusan csökkentek, függetlenítették az AvtoVAZ-tól és így lett Izh Auto. A kocsi gyártása 1997-ben fejeződött be, mikor felváltotta a modernebb megjelenésű, Lada Samara-ra hajazó Izs 2126.

cikk/fotók: Rankasz Dezső

The post IZS 2125 – egyszer volt, hol nem volt appeared first on Retrovasak.hu.

A Volga M21-esek története 1953-ig nyúlik vissza, mikor a szovjet pártvezetés utasítást adott egy új modell tervezésére, ami leváltaná a korábbi Pobjeda modelleket. Ez 1956-ban az M21-esek személyében valósult meg, amit 1970-ig három szériában gyártottak.

The post 1967 Volga GAZ M21 Klasszik Kasztni bemutatja appeared first on Retrovasak.hu.

The post GAZ M20 Luxury appeared first on Retrovasak.hu.

The post Zaporozsec 968 A appeared first on Retrovasak.hu.

The post Ural M63 (1969) felújítása appeared first on Retrovasak.hu.