Ha te is érzed ezt a nosztalgiát, ha valaha is megálltál egy öreg Pannónia vagy egy fényes Mercedes mellett, és arra gondoltál: „De jó lenne egyszer egy ilyennel gurulni!” – akkor április 12-13-án a Vasúttörténeti Parkban a helyed!

Ez nem csak egy kiállítás. Ez egy igazi időutazás, ahol minden motorhang, minden illat, minden mosoly a régi szép időket idézi.

És idén először az álmok valóra is válhatnak!
Képzeld el, ahogy a tömeg előtt kihúzzák a neved, és te sétálsz oda a díjhoz:

• Szombaton egy restaurált Pannónia motorkerékpár vár új gazdára!
• Vasárnap pedig egy OT-s rendszámú, patika állapotú Mercedes kulcsait adják át – és lehet, hogy pont neked!

Egy hétvége, ami újraírja a gyerekkori álmaidat

Az Oldtimer Show nem csak a gépek parádéja. Ez a hétvége azoké, akik még emlékeznek a régi idők igazi ízére. Akiknek a vas nem csak vas, hanem történet, életérzés, és szenvedély.

• Itt minden csavar, minden szegecs mesél: fiatalságról, utazásról, első randikról, nagy kalandokról.
• Itt még lehet hallani a múlt hangját, amikor beindul egy öreg Csepel, vagy amikor elpöfög egy MZ.
• Itt még látni a mesterek keze nyomát, akik hónapokat töltöttek azzal, hogy újra életre keltsenek egy öreg vasat.

Miért érdemes eljönnöd, ha szereted a múltat?

• Mert látni fogod azokat a járműveket, amikért a szíved dobban egy nagyot.
• Mert beszélgethetsz olyan emberekkel, akik ugyanazt a szenvedélyt hordozzák, mint te.
• Mert hozhatod a családot is: a gyerekek talán először ülhetnek bele egy régi Moszkvicsba, Wartburgba, vagy épp egy amerikai cirkálóba, amit eddig csak a nagypapa mesélt.
• Mert érezni fogod a múlt illatát, hallani a hangját, látni a fényét – és ez semmi máshoz nem hasonlítható élmény.

És ha szerencséd van, tiéd lehet a főnyeremény!

Gondolj bele! Mindenki csodálja majd a vasat, és te állsz ott, mosolyogva, amikor kimondják a neved.

• Egy Pannónia, amivel végiggurulhatsz a városon, és minden fej utánad fordul.
• Egy Mercedes, ami nemcsak autó, hanem történelem, stílus, presztízs.

Ne hagyd ki – ez egyszeri és megismételhetetlen!

📅 Időpont: 2025. április 12-13.
📍 Helyszín: Magyar Vasúttörténeti Park, Budapest

Hozd a családot, hívd a barátokat, és élvezzétek együtt a múlt csodáit!
Egy hétvége, ahol a rozsdamentes króm ragyogása, a veterán motorok pöfögése, és a nosztalgia ereje újraírja a jelent.
Lehet, hogy mosolyogva meséled majd: „Tudjátok, ott voltam, és én nyertem a Pannóniát… vagy éppen a Mercedes kulcsát vettem át.”

Találkozzunk az Oldtimer Show-n, ahol a múlt újra életre kel, és talán az álmaid is valóra válnak!

fotók: Oldtimer Show Kft.
cikk: Kajári Zoltán

The post Időutazás benzingőzben – Találkozzunk az Oldtimer Show-n, ahol álmok válnak valóra! appeared first on Retrovasak.hu.

The post A Magyar motorkerékpárok mekkája… appeared first on Retrovasak.hu.

A tulajdonos háza elé érve már kint várt minket a garázs előtt egy gyönyörű állapotú, 1969-es P20-as. A klasszikus sziluett, a gyönyörű fényszóróház és a tankon lévő, piros szegéllyel ellátott króm rész egyből megfogott. Micsoda dolgok készültek kis hazánkban annak idején! A veteránok egyébként is vonzanak, legyen az autó, vagy motor, így gyorsan szívembe lopta magát a fekete Pannónia. Egyszer egy pisztácia zöld TLT-vel már összefutottam pár éve egy szentendrei fagyizás alkalmával, az a gép akkor szinte a retinámba égett. Nagyon megkívántam, ahogy ezt a P20-ast is. Imádom az 1960-70-es évek járműveit, legyen az két vagy négykerekű, talán ebben a korszakban születtek a legegyedibb, legkülönlegesebb és legszebb formák. Finom króm részletek, míves kilométerórák, letaglózó ívek…  Becsüljük meg ezeket a tárgyakat, nem sok maradt már fent belőlük szép állapotban.

246 köbcenti, kb. 23 lóerő és 130 körüli végsebesség, amivel a szóban forgó típus kecsegtet.  A 2,5 lóerős Simsonom után rakéta lehet, gondoltam a próbakör előtt. Nyilván vezetni nem fogom, de a tulajdonos mögé felülhettem egy rövid út erejéig.  Sosem felejtem el… Ritmusosan fújtatott a kétütemű kéthengeres, elő volt melegítve. Felszálltam, megkapaszkodtam az előttem lévő vékonyka bőrszíjban és elképzeltem, milyen lesz lezuhanni és szörnyethalni, ugyanis utoljára nagyapám mögé ültem így fel 5-6 évesen a mattra fakult narancs Schwalbéjára. Egyfelől nagyon rég volt, így rutinom nulla, másfelől az is ijesztő volt. Nem baj, toljuk neki, ahogy a csövön kifér! Illetve, én ilyet nem mondtam és legutolsó gondolataim között szerepelt ez a mondat, de a tulaj odalépett (azaz húzott) neki. Ha már élmény, legyen maradandó.

50 éves technikához mérten tisztességeset verettünk a környező utcákban, majd miután leszálltam, jött a kegyelemdöfés. „– Van még egy piros a garázsban. Kíváncsi vagyok, arra mit mondasz, ha ez tetszett. Ennél már inkább belém kapaszkodj!”. 2 percre rá már járt az 1973-as P21-es motorja, mi pedig rajta ültünk készen az indulásra. Talán nem fogunk vadulni, hisz még hideg… Nem így történt. Hiperűrt ugrottunk, 100 felett bőven volt még benne kraft. Csak gyorsultunk és gyorsultunk szemrebbenés nélkül egy 45 éves, magyar motoron. Stabil, kényelmes és közben micsoda tartalékokat rejt az alattunk robogó két ütem?! Csodálatosan zseniális és használható tud lenni egy ilyen gép. Persze, a pirosban már volt egy kis trükk is, hamarosan ejtünk is róla néhány szót.

A próbakörök után beállítottuk a párost az udvarra néhány kép erejéig és következhetett a sztorizás.  Mindkét járgány a tulajdonos saját keze munkája. A  fekete volt az első klasszikusa otthon, azzal kezdődött a mánia (ma már több, mint 10 darabos gyűjteménye van, Pannóniából épp csak három állt a garázsban – azóta az egyik új gazdára talált, de már folyamatban van a következő projekt). Az egész egy érvényes forgalmival és egy vázzal indult, onnan pedig elég hosszú út vezet a veteránminősítésig. 1-1,5 év volt, míg elnyerte jelenlegi formáját a P20-as (a fotózás óta pedig már felkerült rá egy csomagtartó is).  Az elmúlt években egyszer Bajánál leragadt a motor egy túra során, azonban egy (kényszer)pihenőt és hűlést követően sikerült beindítani, azóta is érintetlen a blokk, alkalmi torpanás volt, magától helyrejött.

A két motor természetesen több dologban is különbözik egymástól. A fekete, 1969-es P20-as még dobozolt vázzal készült, így számos helyen eltér az 1973-as, piros P21-estől. A P20-as nyaka 2 centivel rövidebb, továbbá a teleszkóp is krómozott házban végződik, ellentétben a 21-esével. A motortartó egység felfogatása is más a régebbi típuson, továbbá azon a sztender is dobozolással készült, lemezből van, nem pedig hajlított, hegesztett cső. Ami nem korhű a P20-ason, az például a nagy fékdob, ami erre a típusra/évjáratra nem jellemző, de a nagyobb fékhatás mellett az is emellett szólt az újjáépítés során, hogy jobban tetszett a tulajdonosnak. Hozzá kell tenni, hogy rendőrségi példányokat és exportra szánt darabokat egyaránt szereltek ilyen fékekkel.  Még egy „apróság” a fényezés, ami gyöngyház fekete, de úgy gondolom, az effajta csinosítások mindig elnézhetők, hisz nemes célt szolgálnak. Egy biztos, messziről szemet szúr az igényesen újrafújt, újrakrómozott Pannónia, melynek természetesen az ülése is felújításon esett át, az újrahúzásnál pedig nagyon ízlésesen sikerült a fehér szegély is rajta.

A P21-es a fent említett pontokon kívül még számos helyen különbözik az elődtől. Laikusok is könnyen észrevehetik például a módosított fényszóróházat, vagy a míves kilométeróra helyett lévő egyszerűbb, de tipográfiában így is gyönyörű műszeregységet.  Az igazi turpisság a blokk környékén rejlik esetünkben: többek között Yamaha dugattyúk, Mikuni karburátor és Honda kuplung gondoskodik a nem hétköznapi menetteljesítményről, a Vape gyújtást pedig majdnem elfelejtettem. Mérve sosem volt, de még utasként is nagyon jól érezhető a különbség a P20-ashoz képest.

Fantasztikus korlenyomat mindkét motor. Míg a fekete közel gyári és kifogástalan állapotával hengerel le, a piros kiugró menetteljesítménye és szintén gyönyörű külseje segítségével hódít. Óriási élményt nyújt mindkettő utasként is, ezek után pedig erős késztetést érzek az A-s jogosítány elkezdésére, milyen lehet vezetni egy ilyet? Minden bizonnyal örök élmény, ahogy a két rövid próbaút is az volt számomra. Nagyon rákívántam, már csak az a fránya papír kéne, na meg valamivel több, mint egymilliónyi magyar forint, amit egy ilyen csinos veteránra szánhatnék.

Bacsa Zoltán

The post Pannóniák nyomában – bemutató és élménybeszámoló appeared first on Retrovasak.hu.

A Pannóniásdiba három éve csöppentem bele, egy jó haverom kölcsönadta próbakörre a csőlámpás T1-esét. A feeling egyből elkapott, alacsony fordulatú férfias hang, mely olyan tiszta volt, mint egy kétszer mosott alsónadrág, se csörgés, se zörgés. Az immunrendszerem gyenge és ahogy anno elkaptam a Simsonkórt , úgy a Pannónialepra is egyből rám ragadt. Miért Pannónialepra? A válasz egyszerű, a használható (!) alkatrészek utáni kajtatás és a sok egymás utáni blokkszéthúzás felőrli az ember idegrendszerét, aminek később beláthatatlan következményei lehetnek. Mondom ezt most, akkor  még úsztam a rózsaszín ködben, egyre csak hajtogatva magamban ,,kell egy ilyen motor’’.

A haver haverjának volt épp egy Pléh 10-es eladó. Még az elején elmondanám, hogy igyekszem mindent pontosan és hitelesen leírni, hogy más márkatársam ne járjon hasonlóképpen pórul. Elmentünk megnézni a motort, szét volt szedve, már festésre előkészítve, a blokkja ,, felújítva” pihent, várva a beszerelést, pár újrakrómozott  alkatrész is beletartozott az árba. Mivel nem lett volna időnk akkoriban az összeszereléssel pepecselni, úgy egyeztünk meg , hogy majd ő összerakja nekünk miután lefényeztettük, becsíkoztattuk az elemeket. Már aznap előre kifizettünk mindent és nyugodt szívvel távoztunk.

Minden a tervek szerint ment, a frissen fújt elemekkel összerakta a Pancsit. Telefonált, hogy kész és mi elmentünk a motorért. Indítás után kisvártatva a mosolyom nem volt őszinte, hiszen halk, de  fémesen súrlódó hang szűrődött ki a blokkból.  Kérdeztük mi ez, azt mondta, hogy fogalma sincs. Nem problémáztunk , elhoztuk (itt lett elbaltázva, persze utólag könnyű okosnak lenni).

A motorkerékpár ment, a hangot kezdtük megszokni, megkapta a rendszámot. Nagy lelkesedéssel indultunk a Pannóniával a Pannónia gyárba rendezvényre, ahol a üzem 40 éves bezárását gyászolták  a magyar technika kedvelői. Az egyhengeresünk szépen ment, egészen a Parlamentig. Ott egyik pillanatról a másikra megszűnt a szikraképzés . Dekni le, a megszakító működésének ellenőrzése érdekében megrúgtuk a motort. A lendkerék olyan mértékben kalimpált , hogy alul és felül már kiesztergálta az aluházat. Ezaz! Megvan a blokkzaj oka. Ekkor gurultuk az első 100 kilométert és egyből generál elé néztünk. Na igen, ilyen gépet engedett ki a  kezéből az a szakbarbár ,, jó az  a vevőnek, majd rájön, hogy sz@r’’ . Felhívtuk telefonon, de már csak mentegetőzött meg bizonygatta a saját igazát és mosta a kezeit. Szétszedés után derültek csak ki igazán a turpisságok, például az alapméretesként eladott henger igencsak 69,00 mm átmérőjű volt , a dugattyú pedig indiai. Na igen, ez csak pár apróság, nem akarom sorolni ,mert csak felbosszantom magam még így évek után is. A legszebb az egészben, hogy a barátomat szintén becsapta szemtelenül, neki is anyagi kárt okozva. Igen, ez Magyarország, itt ezen nem szabad meglepődni.

A nehézségek ellenére a P10 elkészült, köszöni jól van. Az utóbbi években beleástam magam az egyhengeres Pannónia témába, és nem húzom fel magam már azon sem, hogyha öt blokkot kell szétbontani ahhoz ,hogy a T5-ösömbe egy megfelelő erőmű elkészüljön.  Egy Csepeles ,,öreget’’ idézve: ,,Nincs rossz motor, csak hozzá nem értő tulaj’’. Ezt a bölcsességet szem előtt tartva igyekszem minél jobban e márka ismerőjévé válni, aminek előbb-utóbb meglesz az eredménye.

A Pannóniának köszönhetően rengeteg remek embert ismerhettem meg, akik önzetlenül és kölcsönösen képesek egymást segíteni és ennél nincs is szebb a korcs 21. században. Bátran kijelenthetem, hogy megszerettem ezt a márkát (a kezdeti kudarcok ellenére ) és mindig melegséggel tölti el a szívemet,  ha meghallom a hozzám érkező Pannóniás haverok motorjainak hangját a házunk előtt.

Lőrincz Marcell

The post Nem szívtál eleget? Vegyél Pannóniát! appeared first on Retrovasak.hu.

Ilyen volt előtte:

És ilyen lett:

Vereb László

The post Egy Pannonia újjászületése appeared first on Retrovasak.hu.