TOP 3 magyar törpe, avagy 3 különleges mikroautó – 5. rész, Magyarország | Villám Veterán

sajtó — Mon, 17 Jan 2022 04:21:55 +0000

Annak ellenére, hogy a háború utáni legismertebb mikroautókat a nyugat-németek gyártották, mi is próbálkoztunk törpeautók tervezésével

A törpeautókról szóló cikksorozat előző négy részében a háború utáni nyugat-német és francia autóipar legkisebb képviselőivel ismerkedhettél meg. Ebben a részben a Magyarországon tervezet modellekről lesz szó, melyek egyikét sem állították sorozatgyártásba.

Pente 600

A Pente 600 az 1947-ben bemutatott 500-as modell utódja volt, amit Pentelényi János mérnök tervei alapján építettek meg. Műszakilag hasonlított az előző szériára, ami egy 0,5 literes, kétütemű, 15 lóerős motort kapott. A 600-as, ahogy neve is sugallja, már egy 600 köbcentis változatot kapott, ami 18 ló erejével dolgozott.

Annak ellenére, hogy jó kritikákat kapott, ráadásul jövője is lehetett volna, a KGST megalakulása és az országokra kiszabott termelői szerepek miatt nem kerülhetett gyártásba. Mind az 500-as, mind a 600-asból csak egy prototípus készült. Megjelenésében a kortárs Renault 4CV-re hasonlít, de a korai Moszkvicsok alapjául szolgáló háborús Opel Olympiát is felfedezhetjük benne. Egyes állítások szerint a magyar Trabant is lehetett volna.

A „Surányi”

A Surányi Ednre tervezte autó jelentősen kisebb volt, mint a fentebbi Penték. Míg azok öntömege közel 600 kg volt, a Surányié csak 123. A könnyű géptestet egy 250 köbcentis DKW motor hajtotta, csúcssebessége 60 km/h körül lehetett.

A kétszemélyes „törperoadster” futóművét bicikli alkatrészekből készítették, ami egyrészt költséghatékony lett volna, ráadásul műszakilag is egy egyszerű konstrukció lett volna. Ahogy a Pentéket, a Surányikat sem állították sorozatgyártásba.

Az „Úttörő”

Az előző két autóhoz hasonlóan, az 1950-es évek környékén született meg a Hajdú-Bihar megyei Autó, Műszerész és Gumijavító Vállalat sajáttervezésű törpeautója, az Úttörő. Ezt a 320 kiló öntömegű farost egy 250 köbcentis Pannonia motor hajtotta volna. Külön érdekesség, hogy 2,5 méteres hosszával csak kb. 20 centivel volt rövidebb, mint egy Smart Fortwo.

A költségvetés szerint az Úttörő ára 16 és 18 ezer forint között lett volna. Viszonyítási alapként egy Pannonia 14,5 ezer, egy Púpos Wartburg 40 ezer forintba került. Sajnos az Úttörő sem ért célba, ezt a projektet is ejtették.

Mit gondolsz, a fenti 3 prototípus közül melyik a kedvenced? Van köztük olyan, amit érdemes lett volna gyártani? Oszd meg Velünk véleményed és gondolataid!

cikk/fotók: Tarsoly Bálint

The post TOP 3 magyar törpe, avagy 3 különleges mikroautó – 5. rész, Magyarország | Villám Veterán appeared first on Retrovasak.hu.

Pente 600 – ígéretes apróság

sajtó — Mon, 11 Sep 2017 19:28:23 +0000

Pentelényi János négyszemélyes kisautója sajnos a politika áldozata lett, pedig annak idején a konkurens modellek olcsóbb alternatívájaként beszéltek róla. Már elődje, a Pente 500-as is hasonló lehetőségek elé nézett, a korabeli lapok mind a tervezett, 5000 forintos árát, mind a menettulajdonságait dicsérő szavakkal illették. Az 1947-ben bemutatott Pente 500 kétütemű, 500 köbcentis, 15 lóerős motort kapott, és csupán 560 kilogrammot nyomott. Továbbfejlesztett változatára mindössze egy évet kellett várni, az új Pente már 600 köbcentis, 18 lóerős motorral lett ellátva, a kényelmi szempontokat figyelembe véve pedig a karosszériát is átalakították. A kis farmotoros 90 km/órás maximális sebességre volt képes, és egy ideig úgy festett, hogy valóban lehet jövője a magyar konstrukciónak.

Egyetlen próbakocsi készült, ezt maga a tervező használta, és közel 100.000 kilométert tett meg vele, mielőtt elpakolták volna egy raktár mélyére. Ennek persze oka is volt, a párt ugyanis nem támogatta a tömeggyártás beindítását, a KGST 1949-es megszületésével pedig végképp elveszett az esély, a leosztott lapok közé nem férhetett be a Pente 600-as létezése. Pentelényi János pályafutása azonban tovább ívelt felfelé, a Csepel Autógyár főkonstruktőreként, és a tervezői intézet vezetőjeként számos fontos projektben vett részt, a hazai járműgyártást tekintve elvitathatatlanok az érdemei.

A Pente márkanevet nézve szerencse a szerencsétlenségben, hogy a prototípus megmaradt az utókornak, sőt, a Közlekedési Múzeum állandó kiállítási tárgyai közé tartozott, ám annak újranyitásáig is lehet néhol látni, mi például az idei AMTS-en kaptuk lencsevégre a legendás kisautót.

Bense Róbert