Az 1960-as években Új-Zéland járműhiányban szenvedett. A vezetők tudták, hogy szükség lenne egy olyan autóra / járműre, amit akár mezőgazdasági célokra is lehetne használni, ám az importvámok miatt a külföldi modellek behozatala túlságosan is drága lett volna.

A megoldással a csehszlovák Škoda állt elő: kifejlesztett egy, kifejezetten az új-zélandi igényeknek megfelelő terepjárót, ami szétszerelve érkezett az országba. Az autókat a kaweraui gyártósoron szerelték össze, az első példány 1966. december másodikán, ünnepélyes keretek között gurult le a szalagról. Az eseményen a kereskedelmi miniszter is részt vett, aki beszédében megemlítette, hogy a TREKKA az első Új-Zélandon kifejlesztett és nagyrészt helyben gyártott jármű.

Ahogy fentebb is írtam, a cél egy olyan jármű forgalmazása volt, amit személyszállításon túl mezőgazdasági szolgálatba is be lehet fogni. A TREKKA Land Roverekre emlékeztető felépítményét a kortárs Octaviák alvázára építették, illetve azok műszaki megoldásaival látták el. Ha közelebbről is megnézheted a fenti képet, láthatod, hogy a gyártó első SUV-je még a kormánykerekét is a „Nyolcadik gyermektől” örökölte. A korai modellek tetejét vászontetővel vonták be, ám rövidesen leszerelhető alumíniumtetővel is elérhetővé vált.

A TREKKA-kat egy 1,1 és 1,2 literes, soros 4 hengeres erőforrással látták el, a váltásért egy 4 sebességes kézi padlóváltó felelt. Az orrmotorhoz hátsókerék-hajtás párosult, az erőteljesebb változatok 47 ló erejével dolgoztak.

A TREKKA 899 fontos áránál egyedül a Ford Anglia és Austin Mini voltak olcsóbbak, ám ezek jóval kisebbek voltak, ráadásul a Mini nem is tudott mezőgazdasági feladatokat ellátni. Az alacsony árhoz persze az is hozzá tartozott, hogy a csehszlovákok számára a profit egy „idegen fogalom” volt, így az új-zélandi profitorientált üzem jó áron jutott hozzá az Octaviák alvázaihoz és alkatrészekhez.

A TREKKA egy sikeres terepjáró volt, ami Új-Zéland egyik jelképévé vált. Ennek ellenére sajnos nem tudott lépést tartani az időközben az országba szivárgó japán típusokkal, így a gyártást közel 3.000 példány legyártását követően, 1973-ban le is állították. Ennek ellenére nem mondható kudarcnak, hiszen ezt a modellt tekinthetjük minden mai Škoda SUV ősének, ráadásul licensz alapján Pakisztánban és Vietnámban is gyártották.

Mit gondolsz, Neked bejön ez a különleges Škoda terepjáró? Oszd meg Velünk véleményed! További képekért keresd fel a ŠKODA Storyboard oldalát!

Cikk/fotók: Tarsoly Bálint

The post Csehszlovák Land Rover vagy Octavia SUV? – Škoda TREKKA | Villám Veterán appeared first on Retrovasak.hu.

cikk/fotók: Rankasz Dezső

The post Skoda Octavia – egyszer volt hol nem volt appeared first on Retrovasak.hu.

The post Škoda Octavia Super (1964) appeared first on Retrovasak.hu.

Az Octavia motorházteteje alatt egy robusztus, négyhengeres, 1.1 literes, 29.4 kW(40 LE) teljesítményű motor volt, az autó hátsókerék-hajtással, és négy fokozatú sebességváltóval rendelkezett. Az autó csúcssebessége  110 km/óra volt, átlagos fogyasztása pedig 7.7 liter 100 kilométeren. A vonzó, kecses karosszéria legalább akkora benyomást keltett mint menettulajdonságai. Az olyan műszaki újítások mint elöl a csavarrugók torziós keresztrudas stabilizátorral, nagyfokú  utazási kényelmet és könnyű vezethetőséget adtak az Octaviának, míg az aszimmetrikus fényszórók 1959-ben történt bevezetése tovább javította az aktív biztonságot is.

A Škoda 1959-ben az Octavia Super-rel bemutatott egy jóval erősebb változatot is, amiben 1.2 literes motor volt, 33 kW-os (45 LE) csúcsteljesítménnyel. Ekkor már a hazai és a külföldi piacokon is nagy kereslet mutatkozott az Octaviák iránt.

1960. március 10-én a Genfi Autószalonon mutatkozott be a sportos  Škoda Octavia Touring Sport (TS), ami 37 kW-os  (50 LE) teljesítményű motorral büszkélkedhetett. A  Škoda ekkor kereste meg a Nemzetközi Automobil Szövetséget (FIA), hogy a TS-t homologizálja, azaz ezt a típust fogadja be a nem módosított közúti járművek verseny osztályába, így egyengetve az utat a 130 km/órás maximális sebességű kétajtós modell előtt a motorsportban. A híres Monte Carloi ralin saját osztályában 1961-ben, 1962-ben és 1963-ban aratott győzelmeivel  az Octavia mesterhármast ért el.

1960. szeptember 11-én a  Škoda Brnoban mutatta be először az Octavia Combi-t a vízszintesen  két részben nyitható hátsó ajtóval. Kompakt külső méretei ellenére a gépkocsiban kényelmesen elfért öt személy, és a csomagtartó mérete 690 liter volt, a rakodó hosszúság pedig 0.965 méter. A hátsó üléstámlák ledöntése után a csomagtér 1050 literig volt növelhető.

A kétajtós szedánt 1964-ig gyártották, az utolsó példány, egy szürke Octavia Super április 11-én gördült le a Mlada Boleslav-i üzem gyártósoráról. Utódjaként ezt követően jelent meg a teljesen új,  önhordó karosszériával rendelkező farmotoros  Škoda 1000/1100MB. Az utolsó Octavia Combi 1971. december 21-én hagyta el a kvasinyi üzemet. 1959 és 1971 között összesen 360 000  a  Octaviát  gyártottak, beleértve a több mint 54 000 kombi változatot is.

A robusztus és megbízható Octavia  jelentette a műszaki alapot az első Új-Zélandban gyártott gépkocsi számára is 1966-ban: a Trekka-t a cseh autógyárral szoros együttműködésben fejlesztették ki és az Octavia Super rövidített alaplemezére építették. A különleges haszonjárműre úgy tekintenek, mint  a Škoda jelenlegi szabadidő autóinak egyik  előfutárára.

The post 62 éves a Škoda Octavia appeared first on Retrovasak.hu.

The post Az arany Škoda appeared first on Retrovasak.hu.

The post Autómúzeum: Skoda Octavia (1968) appeared first on Retrovasak.hu.