Polski Fiat 126p – apró kedvenc
48 évvel ezelőtt, 1972-ben leplezték le Torinóban a Fiat új üdvöskéjét, a 126-ot. A Fiat 500 utódjának szánt kisautó 594 köbcentis, 23 lóerős motorjával hódította meg a piacot. A lengyelek éltek a licenszvásárlás lehetőségével, hiszen egy praktikus jármű bevezetését tervezték, a 126 pedig éppen kapóra jött. 1973-ban aztán megkezdődött a gyártás a Bielsko Biala-i és a Tychy-i gyárakban, Polski Fiat 126p néven.
Lengyelországban összesen 5 változatot gyártottak, hazánkban leginkább a standard 126p 650 köbcentis változata terjedt el. Az 1977 előtti, még 594 köbcentis motorú, króm lökhárítós, kis műszerfalas Polskiból viszont már csak kevés szép példány maradt, lévén ezeket csak néhány évig gyártották.
A további kiadások, mint a 650S (special) olyan extrákat is kapott, mint a kormányzár, dönthető üléstámla, vagy a szakaszos ablaktörlő. Vegyük figyelembe, hogy a KGST márkáknál bizony nagy fegyverténynek számított, ha egy járgány ehhez hasonló felszereltséggel rendelkezett, persze ennek az árát is megkérték. A 650K (komfort) egy fekete műanyag díszelemet kapott az oldalára, valamint kényelmesebb üléseket, és automata biztonsági övet. Gondoltak a mozgáskorlátozottakra is, a 650I (hycomat) kézi mozgatású kuplunggal, gázadagolóval, fékkel lett ellátva, valamint félautomata sebességváltóval. De létezett még a Lux, valamint az Economic változat is, tehát egészen sok verzió volt kapható a látszólag egy kaptafára készülő „kispolákból”.
1985-től folyamatosan korszerűsítették a típust, új műszerfal, szélesebb kerékívek, megváltoztatott fűtéskapcsoló, generátor, tolatólámpa, ködlámpa mutatta az újítás szándékát, a nyolcvanas évek végétől a kulcsos indítás is elterjedt, 88-89-től már Magyarországra is ezek a példányok kerültek.
A kilencvenes évek elején a lengyelek az olaszokkal karöltve kifejlesztették a BIS-változatot, melynek egy 700 köbcentis, 26 lovas motor volt a lelke, amit úgy helyeztek el, hogy felette egy kisebb csomagtartó is született az autóban. 1995-ben aztán visszatértek a korábbi változathoz, a BIS nem bizonyult tökéletes konstrukciónak. Megjelent az Elegant modell is, amelyet leginkább a lengyel piacra szántak, hiába azonban a belső és külső finomítás, a karosszériaelemek az előzetes védelem hiányának köszönhetően meglehetősen könnyen korrodálódtak. 1996-ban katalizátorral szerelték fel a 126-ost, ez az ELX típus. Külön érdekesség, hogy mennyit kísérleteztek a tervezők a „kispolszkival”, készült kabrióváltozat, terepjáró, kombi, áruszállító, ám ezek nem kerültek sorozatgyártásba, így maximum néhány bemutatópéldány létezett/létezik belőlük.
Bármilyen hihetetlen is, kisebb-nagyobb módosításokkal ugyan, de egészen 2000 szeptemberéig gyártották a lengyel kisautót, melyből (az olaszhonban összerakottakat is beszámítva) 4,5 millió készült, ami még a Trabant gyártási adatait is felülmúlta. Az utolsó 2000 darab sorszámozottan gördült le a gyártósorról, és a Happy End nevet kapta, amely nagyon találónak bizonyult, hiszen pillanatok alatt elkapkodták a végső szériát a hűséges Polski Fiat gyűjtők.
Bense Róbert