The post Napi sztorik a Csirketelepen E150. ( vontatás) appeared first on Retrovasak.hu.

The post Épségben megérkezett Anikó kedvenc Bogara Komlóra! appeared first on Retrovasak.hu.

The post Egy Bogár élete (második rész) – Csirketelep appeared first on Retrovasak.hu.

The post Lassan kész a Bogár – Csirketelep appeared first on Retrovasak.hu.

A történet kezdetéhez a hetvenes évek Amerikájába kell visszautaznunk, egészen pontosan 1977-be, amikor a Mechanix Illustrated című magazinban megjelent a MiniHome, majd később Lil’ Bugger, vagy SuperBugger becenéven illetett, Bogárra épített lakóautó. Mivel az Egyesült Államokban bevett szokás mindenféle kit-ekből autót, vagy ahhoz kapcsolódó külső-belső módosítást építeni, ezért a MiniHome-hoz is részletes tervet biztosítottak.

A Bogarat gyakorlatilag először pickuppá faragták, majd helyet kapott rajta a felépítmény, mely három személynek biztosított alvóhelyet (elöl két utas fért el), és egyébként meglepően komfortosnak néz ki a korabeli fotók alapján. Odabenn kényelmes fotelek, szekrények, de még hűtő is található, a főzést és a mosogatást kívül oldhatjuk meg egy kihúzható panelen elhelyezett tűzhelyen/mosogatótálcán.

Sokan a Bogár motorját is kicserélték, hogy valamivel dinamikusabb legyen a SuperBugger, de alapvetően az eredeti erőforrással is el lehetett döcögni, és a leírások szerint a különc járgány stabilitásával sem volt különösebb probléma. Ugyanakkor a korlátozott kilátással és a plusz kilók miatt megnövekvő fogyasztással számolni kellett.

A történet igazi pikantériája viszont mégis inkább az, hogy a MiniHome-ot akár még ma is megépítheti egy vállalkozó kedvű Bogártulajdonos, ugyanis potom 55 dollárért hozzá lehet jutni a digitalizált, instrukciókat és rajzokat felvonultató tervekhez. Az építés költsége pedig nagyjából 1500-2000 dollár körül megáll, így a Bogár házikó még túlzottan drágának sem mondható.

The post Bogárból lakóautó appeared first on Retrovasak.hu.

A belsőleg „Type 1” néven emlegetett polgári Volkswagen sorozatgyártása, amely később „Beetle” néven vált világhírűvé, csak a második világháború végét követően, 1945. december 27-én kezdődött meg, a Volkswagenwerk GmbH vagyonkezelője alatt, melyet a brit katonai kormány 1945 júniusában vállalt magára. A britek a Volkswagen Type 1-et arra akarták használni, hogy a megszállási zónájukban szükséges sürgős szállítási feladatokat ezzel hajtsák végre. Ez a brit pragmatizmus volt az, amely végül megvédte a gyártóüzemet a közelgő lebontástól. Ebben a fejlesztésben kulcsszerepet játszott Ivan Hirst főtiszt. Jövőbe látása és improvizációs tehetsége tette lehetővé az autógyártás megkezdését a jegyrendszeres években a hiány által uralt körülmények között. A technika és az autók iránti lelkesedésével, céltudatosságával és egyértelmű hozzáállásával sikerült lenyűgözően rövid idő alatt átalakítani egy volt fegyvergyárat civil ipari vállalattá.

A brit katonai kormány 1945 augusztusában már kiadott egy megrendelést 20.000 járműre. A gyártás megkezdése az újrakezdés és a remény látható jele volt a gyárban, amelyet a második világháború végére nagyrészt elpusztítottak. Ez a megoldás összhangban volt a későbbi németországi brit politikával, amely a pénzügyi biztonságot és a lakosság jövőbeli kilátásait tekintette a demokratikus struktúrák fejlődésének kulcsfontosságú elemének. Végül a demokrácia utat talál a Volkswagenwerk-be: 1945. november 27-én a demokratikus szavazással megválasztott Üzemi Tanács megtartotta alakuló ülését.

Ennek ellenére jelentős problémák merültek fel a munkaerő élelmiszerrel és lakásokkal való ellátása terén, és a termelést akadályozta a szűkös nyersanyag és az energiaellátás. E nehéz körülmények ellenére az első Volkswagen szedán nem sokkal Karácsony után elhagyta a gyártósort. A Wolfsburg és a Volkswagenwerk GmbH csak nyolc hónappal a háború befejezése után megkésett karácsonyi ajándékot kapott. 1945 végére 55 járművet gyártottak.

1946-tól a pénzreformig havonta körülbelül 1 000 járművet gyártottak. Az anyaghiány és a jegyrendszer, valamint a személyzet hiánya miatt nem volt lehetséges több jármű gyártása. A felelős megbízottak 1949 őszére megalapozták a vállalat további növekedését. Létrehoztak egy értékesítési és ügyfélszolgálati szolgáltatási rendszert, és 1947-ben elkezdték exportálni a Volkswagen szedánt.

A polgári gyár fejlesztéséről és a Volkswagen Type 1 sorozatgyártásának megindításáról szóló döntés volt az egyedülálló sikertörténet kiindulópontja. A korai újraindításnak köszönhetően a Volkswagenwerk GmbH kiváló kiinduló helyzetet kapott a gazdasági fellendüléshez a D-Mark bevezetése után. A nem hivatalos „VW Beetle” megnevezése alatt az autó népszerűbb lett, mint szinte minden más autómodell az egész világon, és rekordokat döntött a gyártás időtartama és mennyisége szempontjából is. A Volkswagen csak 2003-ban állította le Mexikóban a VW Beetle gyártását, miután 21 529 464 járművet gyártottak, köztük mintegy 15,8 milliót Németországban.

The post 75 évvel ezelőtt kezdődött a Volkswagen Beetle sorozatgyártása Wolfsburgban appeared first on Retrovasak.hu.

Egy mosáson, és polírozáson kívül hozzá sem kellett nyúlni a mindössze 37 ezer kilométert megtett piros Volkswagen Bogárhoz.

A világranglista 3. helyezettje

Ha autós körökben mondjuk, hogy van egy Bogaram, mindenki tudja, hogy nem egy aranyos cincérre gondolunk, hanem a német kocsi ikonra. Több mint 21 millió példány kelt el belőle világszerte, így nem csoda, hogy a neve arany betűkkel szedett az autógyártás történelmében. A világ harmadik legnagyobb számban eladott kocsija, most örömmel mutatjuk be Szolcsák László VW-jét.

Mint azt megtudtuk, még a 70-es években kezdődött a szerelem, amikor László vendéglátósként dolgozott, és a kollégája Bogarát vezethette – mivel munkatársa autóval igen, de jogosítvánnyal nem büszkélkedhetett.

Évekig elhúzódott a biznisz

A képeken látható járművel a 90-es években találkozott, egy horvátországi nyaralás során. Rögtön megtetszett neki az 1983-as évjáratú, műanyag műszerfalas ritkaság, amit szinte lehetetlen eredeti állapotban megtalálni az autópiacon . A vérbeli retro verda egy Németországban élő magyaré volt, akivel hosszas üzleti szkander után sem sikerült nyélbe ütni az adás-vételt, így a biznisz elmaradt.

Ezután 2001-ben a volt tulajdonos fia adta el a kocsit, mindössze 30 ezer megtett kilométerrel. Mondhatni vadiúj állapotban kelt el a Bogár, és az azóta lefutott 7 ezer kilométer szintén nem kezdte ki a verda kifogástalan állapotát.

Csak egy mosás, és jöhetnek a versenyek!

Kapaszkodjatok meg: mosáson, és polírozáson kívül semmit nem kellett helyrerakni az autón. Fűtött garázs az otthona, ahol nem éri kosz, igazi királyi élete van: találkozókra jár a gazdájával, ügyességi versenyeken nyűgözi le a közönséget országszerte, és számos díjat bezsebelt az évek során.

Az alja is teljesen gyári, a finombeállításokon kívül az 1200-as motoron sem kellett javítani, vagy tartozékot cserélni. És hogy miért pont Bogár? Mert ez a legszebb autó a világon – válaszolta meg nekünk a csodaszép autó gazdája. Azóta töretlen a szerelem a Volkswagen Bogár iránt.

Köszönet Szolcsák Lászlónak

Fotók: Kajári-Hamar Ágnes
Videó: Kajári Zoltán
Cikk: Imrényi Dániel

The post Díjakat zsebel a 21 millió Bogár hazai nagykövete appeared first on Retrovasak.hu.

The post Így születik újjá egy Bogár-motor appeared first on Retrovasak.hu.

The post Így készült a Volkswagen Bogár appeared first on Retrovasak.hu.

A 112press.hu készítette a videót a Bogárról, még 2014-ben.

The post Virágtartó Bogár az autópálya mellett appeared first on Retrovasak.hu.