Audi Quattro – amikor a tél, a sár és a benzin szaga legendát teremtett

Vannak autók, amelyek gyorsak. Vannak, amelyek szépek. És vannak nagyon ritkán olyanok, amelyek egy egész korszakot írnak át. Az Audi Quattro pontosan ilyen volt. Nem csak egy autó, hanem egy pofon a motorsport addigi világának – és egy üzenet: innentől semmi nem lesz ugyanaz.

A hetvenes évek végén járunk. A rali világa akkor még a hátsókerék-hajtásról szólt, a pilóták ellenkormányzással, füsttel és bátorsággal tartották életben az autókat. Az Audi viszont mást látott meg a havas, csúszós tesztutakon: a quattro összkerékhajtásban rejlő brutális előnyt.

Egy katonai járműtől a rali világbajnokságig

A történet legendásan kezdődik. Az Audi mérnökei a Volkswagen Iltis katonai jármű tesztelése során döbbentek rá, hogy az összkerékhajtás nem csak terepen, hanem nagy teljesítmény mellett, aszfalton és murván is aranyat ér. Innen már csak egy lépés volt az ötlet: mi lenne, ha ezt egy sportos személyautóban alkalmaznák?

1980-ban megszületett az Audi Quattro, és amikor először megjelent, sokan csak néztek. Szögletes forma, széles sárvédők, morcos kiállás – nem volt cicoma, csak funkció. A motorháztető alatt pedig az ikonikus soros öthengeres turbómotor, amelynek hangját ma is libabőrrel hallgatja minden benzinvérű rajongó.

A rali, ahol mindenki csak a hátsó lámpákat látta

1981-ben az Audi belépett a rali világbajnokságra, és gyakorlatilag felforgatta az egészet. A Quattro ott gyorsult el, ahol mások csak kapartak. Hóban, sárban, murván – mindegy volt. A riválisok először hitetlenkedtek, aztán idegesek lettek, végül kénytelenek voltak követni az Audi példáját.

Michèle Mouton, Hannu Mikkola, Stig Blomqvist – nevek, amelyek örökre összeforrtak a Quattróval. Az Audi nemcsak futamokat nyert, hanem új mércét állított fel. Az összkerékhajtás innentől nem extra volt, hanem elvárás.

A Group B – dicsőség és őrület határán

A Quattro történetének csúcspontja és egyben legsötétebb fejezete a Group B korszak. Brutális teljesítmény, minimális szabályozás, és autók, amelyek inkább rakéták voltak, mint járművek. A Sport Quattro S1 már több mint 500 lóerőt tudott, és olyan hanggal robbantotta szét az erdőt, amit ma is csak videókról próbálunk újraélni.

Ez volt az az időszak, amikor a pilóták félig hősök, félig őrültek voltak, a nézők pedig a pálya szélén álltak centikre az elszáguldó autóktól. Szép volt? Igen. Veszélyes? Nagyon. A korszak végét tragédiák hozták el, de a Quattro neve addigra már beégett az autótörténelembe.

Örökség, ami ma is él

Az Audi Quattro nem tűnt el a Group B megszűnésével. Az összkerékhajtás filozófiája tovább élt az utcai Audikban, az RS-modellekben, és minden olyan autóban, amelynél a „quattro” felirat nem marketing, hanem identitás.

Ma, amikor egy régi Audi Quattro felbukkan egy találkozón, megáll körülötte a levegő. Nem a lóerők miatt, nem a gyorsulás miatt. Hanem mert egy korszakot képvisel, amikor az autózás még kicsit vadabb, kicsit őszintébb volt.

Ez nem csak egy régi Audi.
Ez a Quattro.
És az ilyen legendákból sosem lesz elég.

Retrovasak.hu