Csepp a tengerben – idén lesz 35 éves a Kadett E

1984-ben szögletesről gömbölydedre és modernebbre váltott a Kadett, a D 2.1 milliós eladási számához képest pedig kirobbanó siker volt az új generáció, melynek következményeként a korábbi szériához képest hosszabb ideig tartották a piacon. Sikereit ugyan felülmúlta a közvetlen utána érkező Astra F, ám a „csepp” Kadett így is szép karriert futott be.

Az 1984 augusztusában bemutatott, három és ötajtós, valamint kombi karosszériaváltozatokban bevezetett Kadett E-nek nem kellett sokat várnia az elismerésekre. A következő évben a Renault 25-öt és a Lancia Themát magabiztosan megelőzve győzedelmeskedett az Év Autója szavazáson, illetve a nemzetközi autókiállításokon is rendre nagy érdeklődés övezte.

Egyszerű, strapabíró mivoltának hamar híre ment, és ugyan az 1.2-es, 54 lóerős belépőmotor nem volt erőművész, valamint a Kadett D-től örökölt, továbbfejlesztett futómű sem tartozott a legstabilabbak közé, ám az 1.6-os szívódízel megbízhatósága és gazdaságossága, a tágas beltér, a megnyerő külső, meg persze az ár is a pozitívumok táborát gyarapította.

A négyajtós szedánt szintén 1985-ben mutatták be, emellett a motorválaszték is folyamatosan bővült, megjelent az 1.3i – ez már katalizátoros volt -, később pedig az ISUZU által fejlesztett, 72 lóerős 1.5-ös turbódízel erőforrás is felkerült a palettára. Időközben a Kadett E mellékhajtásaként piacra dobták a Combót is, ami a Kadett alapjaira épülő kisáruszállítóként egészen a kilencvenes évek derekáig a kínálat részét képezte.

1987-ben aztán újra felhívta magára a figyelmet a Kadett, ugyanis ekkor mutatták be a Bertone-dizájnjegyeket magán viselő és a stúdió által gyártásba küldött Cabrio variánst. Hasonlóan remek húzás volt a GSi sportverziók bevezetése is, melynek legerősebb, kétliteres, 16 szelepes, két vezérműtengelyes kivitele 156 lóerővel bírt. Mind a Cabrio, mind pedig a GSi „túlélte” az alaptípusokat, előbbit 1993-ban, utóbbit 1992-ben nyugdíjazták.

A Kadett E 1989-ben kapott egy alapos frissítést, minek köszönhetően az addig csomagban rendelhető extrákat (kvarcóra, hátsó ablaktörlő, jobb oldali visszapillantó) is megkapta a modell.

Bár 1991-ben, közel 3.8 millió példány legyártása után a Kadett E átadta a helyét az Astrának, a típus átemblémázott változatai még tovább éltek. Az észak-amerikai, valamint az új-zélandi piacokon Pontiac LeMans néven lehetett vele találkozni, Dél-Koreában pedig Daewoo Racer elnevezéssel gyártották 1993-ig, ez utóbbival egyébként Európában is elég gyakran lehetett találkozni.

Bense Róbert