hEPY Trabant története

Valahogy sohasem szellőzött ki a keverék ILLATA – ezt ki kell hangsúlyozni, mert ez nem szag. 🙂 2000 környékén mint sokan Trabiztunk, Warnyúztunk, Polákoztunk, Ladáztunk. Na aztán jöttek a nyugati szelek, ami elfújta a papírjaguárokat, bár a nyoma mélyen bennem maradt. 30 éves korom után vettem egy “Sámsont”, hogy azért mégiscsak érezzem az ILLATOT és a “fílinget”. De nem volt elég, úgyhogy jött a szikra: kell egy Trabó. Na, elkezdtem keresgélni, és rájöttem: nem egyszerű. Apum 60. szülinapja után illumináltan megláttam hEPYt az utcán porosodni. Ott az én autóm! Másnap öcsémmel visszamentünk, hogy cetlit rakok az ablakba a telefonszámommal. De szerencsére ott volt a tulaj. Beszélgettünk egy órát, hogy egy 80 éves bácsié volt és meghalt és ő kapta meg. Csúnyácska külső alatt láttam a szépet. Na szó-szót követett: Á nem eladó… Aztán a végén mondta hogy másnap hívjam. Másnap enyém lett…

 Kalmár Attila