Kalapács koppan, emlékek élednek – Peugeot-k a párizsi aukción
Van valami különös varázsa annak, amikor egy régi autó új gazdára talál. Amikor a kalapács koppanása nem csak üzleti tranzakciót, hanem emlékek újraéledését is jelenti. Egy régi kulcs, egy patinás kormány, egy illat, ami visszarepít a gyerekkorba. Ilyen pillanatokból áll az autóaukciók világa – különösen akkor, ha a főszereplő a Peugeot, a francia középosztály hűséges társa évtizedeken át.
2025 júniusának végén Párizsban, a Porte de Versailles elegáns csarnokaiban újra megmozdult az idő. Az Aguttes aukciós ház, amely már 1974 óta őrzi a francia kultúra és technika emlékeit, újabb autós árverést tartott, és a katalógus lapjairól egyenesen a múlt idéződött meg. A selyempapírba csomagolt elegancia, a kissé füstös nosztalgia és a motorolaj illata keveredett a levegőben.
Aki valaha is ült egy Peugeot 203-as volánja mögött, az tudja, mit jelent az az igazi, kortalan francia báj. Az 1957-es példány, amely ezúttal került kalapács alá, még világoskék színében is inkább érett kék volt már – de hát ez a fajta patina nem hiba, hanem történet. Az 1948 és 1960 között gyártott 203-asok a háború utáni újjászületés szimbólumai voltak: akkoriban, amikor az emberek először mentek nyaralni saját autójukkal, amikor a csomagtartóba még bőrönd és piknikkosár került, és a rádióban francia sanzon szólt. Ez a 203 C már a frissített szériából való volt, erősebb motorral, némi kényelmi extrával – de a lelke ugyanaz maradt: megbízható, szerethető, igazi társ az úton.
A kalapács végül 6308 eurónál koppant. Nem szenzációs ár, de talán nem is az a fontos. Ez az autó nem befektetés, hanem emlék. Egy darabka a „dicsőséges harminc évből”, amikor Franciaország a modern jóléti állam útjára lépett – és a Peugeot 203 ennek az időszaknak lett az ikonikus családi autója.
Más hangulatot képviselt az aukción szereplő 1993-as Peugeot 306 Cabriolet, amelyet a legendás Pininfarina stúdió álmodott meg. Ez már egy másik kor szülötte – a kilencvenes évek fiatalsága, a nyitott tetős szabadság, a napszemüveg mögötti tekintet. A Luxor sárga fényezés merész, feltűnő, és épp ettől annyira szerethető. Ez a példány szinte új állapotban maradt fenn: mindössze 900 kilométer volt benne. Egy ilyen kabrió nem csak autó, hanem életérzés. Végül 28 480 euróért kelt el – és minden euró mögött ott volt egy kis adag álmodozás a nyitott utakról.
A katalógusban szerepelt egy különösen érdekes tétel is: egy 1983-as Peugeot 305 SR Break, amelyet nem más, mint Valéry Giscard d’Estaing, Franciaország egykori elnöke használt személyes autóként. A zöld kombi bézs belsővel nem hivalkodott, de volt benne valami letisztult elegancia. Giscard elnök nem páncélozott limuzinnal járt, hanem egyszerű, megbízható autóval – közel akart maradni a polgárokhoz. A 305-ös ezt a szemléletet tükrözte. Végül ez a példány nem került nyilvános árverésre, diszkrét, zártkörű licitálásra tartották fenn. Talán épp ez tette még különlegesebbé: egy elnöki autó, amelyet nem a rivaldafény, hanem a történelem tesz értékessé.
Az Aguttes júniusi aukciója újra bebizonyította, hogy a Peugeot több, mint egy autómárka. Ez a név generációkon átívelő történeteket hordoz, családi kirándulásokat, udvarlásokat, költözéseket, első jogosítványokat és utolsó utakra kísérő csendes társakat. És ha néha új gazdát is kapnak ezek a járművek, az emlékek – velünk maradnak. Mert minden Peugeot-nak van lelke. És aki egyszer megszerette, az soha nem felejti el.