Škoda – egy márka mérföldkövei
1918. október 28-án megalakult a demokratikus Csehszlovák Köztársaság. A Laurin & Klement autói már akkor is igen kedveltek voltak hazájukban, 1936-tól pedig a cég a Škoda vállalattal közösen piacvezető pozíciót vívott ki otthon. A márka a szocializmus nehéz éveiben is megőrizte hírnevét, a Volkswagen-csoporthoz való 1991-es csatlakozásával pedig immár a globális piaci fejlődés felé is megnyílt az út a csehek számára.
Közvetlenül a demokratikus Csehszlovák Köztársaság megalakítását követően a Laurin & Klement (L&K) vállalatnak az egykori Osztrák-Magyar Monarchia szétesésével kellett szembesülnie, emellett a tartós piaci stagnálás során több fontos exportpiaca is kiesett az első világháború utáni Európában. A megoldást a sikeres plzeňi Škoda Művekkel végül 1925-ben létrejött fúzió jelentette, s egy nagyszabású beruházási program új modellgeneráció kifejlesztését is lehetővé tette. A Škoda emellett a futószalag-termelés úttörőjének is számított Csehszlovákiában.
Fejlett termékei palettájának köszönhetően – amelyen a bel- és külföldön egyaránt kedvező fogadtatásra lelt Popular, Rapid, Favorit és Superb modellek sorakoztak – a vállalat végül megerősödve került ki a világgazdasági válságból, s a Škoda a versenysportban is figyelemreméltó sikereket ért el. Rövid kihagyást követően 1936-ban ismét elfoglalta a csehszlovák autópiac vezető pozícióját, a második világháború előtti utolsó évben, 1938-ban, a márka piaci részesedése 39,2 százalékot tett ki. Az L&K/ŠKODA az ország határain túl, Európában, de Ázsiában és a tengerentúlon is igen jó értékesítési mutatókkal büszkélkedhetett. Az úgynevezett Első Köztársaság idején, azaz 1918. október 28. és 1938. szeptember 30. között Csehszlovákia az autóipar fejlődésének is köszönhetően a világ legfejlettebb országai közé tartozott.
E kedvező folyamat a második világháború kitörésével hirtelen lelassult. A háború alatti járműgyártás szinte kizárólag tehergépkocsikra és különleges járművekre, illetve katonai célokra átalakított személyautókra korlátozódott. A háború után államosították az autógyárat, s a Mladá Boleslav-i székhelyén működő üzem Kvasiny és Vrchlabí egykori karosszériagyáraival egészült ki. Innentől a kínálatot és a termelési volument egyaránt a szocialista tervgazdaság határozta meg, ám a számtalan korlátozás és a fejlett nyugati piacok felé irányuló igencsak behatárolt kapcsolatok ellenére a Škoda – kollektívája magasfokú elkötelezettségének és szakértelmének is köszönhetően – továbbra is minőségi autókat készítve élen járt az akkori keleti blokk autógyártói között.
A Škoda 1000 MB 1964-es bemutatásával új fejezet nyílt a vállalat sikertörténetében. Az újdonság az első Škoda-modellként készült már önhordó karosszériával, farmotorral és hátsókerék-hajtással, hátuljában pedig a világ első, már sorozatgyártásban nagynyomású öntési eljárással készült alumíniummotorja dolgozott. Az 1000 MB a maga idejében az egyliteres piaci szegmens legjobb autói közé tartozott, Európában és világszerte egyaránt. Röviddel később az éves termelés átlépte a százezer darabos határt, a Škoda így nagyban hozzájárult Csehszlovákia széleskörű motorizációjához.
Az 1000 MB után a Škoda 100, illetve a Škoda 110 sorozat következett, utóbbi tagjaként készült 1970 és 1980 között a mára ikonná vált110 R sportkupé, amely a márka sportmodelljeinek is alapjául szolgált. Mindenekelőtt a legendás 130 RS versenygépnek, amely 1977-ben a Monte Carlo Ralin aratott kategóriagyőzelemmel keltett óriási szenzációt. A Škoda számos további versenysport-sikert ért el hetvenes és a nyolcvanas évek során, s a sorozatgyártást is a ralisportban bevált farmotor határozta meg. 1976-ban a Škoda 105/120 váltotta elődjét, a Škoda 100/110 sorozatot, később pedig az 1300 köbcentis, négyhengeres erőforrással szerelt 130 is megérkezett. A lépcsőshátú modellek kínálatát vonzó kupéként a Garde és a Rapid egészítette ki.
1987-ben a Škoda Favorit formájában modern, elsőkerék-hajtású kompakt modellt mutatott be a márka, amelynek vonalait az olasz Bertone dizájnstúdió tervezte. Az újdonság valósággal forradalminak számított az akkori keleti blokkhoz tartozó ország részéről. A modellsorozatot még a szocialista tervgazdaság idején fejlesztették ki, ám a vasfüggöny lehullását követően is a Favorit szolgált a Škoda dinamikus fejlődésének kiindulópontjául.
Az 1989-es úgynevezett Bársonyos forradalmat követően a Škoda erős stratégiai partnert igényelt, s 1991-es csatlakozásával a Volkswagen-csoporthoz végül megtette a döntő lépést a közelmúlt autóiparának legnagyobb sikertörténete felé.
Via: Skoda Press