Egy francia legenda új élete – a Peugeot 203 pick-up története

Vannak autók, amelyek nem egyszerűen járművek – hanem korlenyomatok. Történelmi emlékek, amelyek kerekein múlt és jelen találkozik. A Peugeot 203 ilyen. De amit most bemutatunk, az ennél is több: egy valódi túlélő, amely a ritkaságával és felújításával új értelmet ad a francia eleganciának, technikai előrelátásnak és a funkcionalitásnak.

A 203-as története 1948-ban kezdődött, egy olyan Franciaországban, amely még csak ébredezett a világháború utáni romokból. Több mint hatszázezer ember veszett oda, az ország infrastruktúrája darabjaira hullott – újra kellett építeni mindent, lélekben is. Ekkor mutatta be a Peugeot a 203-ast, az első háború utáni, teljesen saját fejlesztésű modelljét. Nemcsak autót, hanem reményt is adtak vele: egy megbízható, elegáns, mindenre alkalmas járművet.

Hat éven át ez volt az egyetlen modell, amit a Peugeot gyártott. Olyan autónak kellett lennie, ami minden helyzetben megállja a helyét – és meg is állta. Önhordó karosszéria, hidraulikus fékrendszer, stabil technika. Nem véletlen, hogy egészen 1960-ig gyártásban maradt – közel 700 ezer darab készült belőle.

A modellváltozatok is sokfélék voltak: limuzin, kombi, kabrió, kupé… de volt egy igazán különleges verzió is: a pick-up. Ez a munkás változat csak néhány ezer példányban készült, és kizárólag bizonyos piacokra. Ma már igazi unikumnak számít, és csak kevés élte túl az évtizedeket. Egy ilyen ritkaság bukkant fel nemrég Magyarországon.

A történet úgy kezdődött, hogy egy hazai gyűjtőnél pihent ez a pick-up két évet. Aztán új gazdára talált – és új életre is. A felújítás mesterien sikerült. A kétszínű fényezés korhű, mégis friss hatást kelt, főleg a külön beszerezett zöld napellenzővel, amely nemcsak látványos, de billenthető is, így valóban hasznos vezetés közben. Már ránézni is öröm – igazi időutazás.

Technikailag is izgalmas. Az orrában egy 1290 cm³-es, soros négyhengeres motor dolgozik, 42 lóerővel. A kormányváltós, négyfokozatú váltó szinte meglepően finoman működik – nem kell dupla kuplung, és gurulás közben is simán kapcsolhatunk vissza. Ez ma természetesnek tűnik, de hetven évvel ezelőtt forradalmi volt.

A futómű szintén előremutató: elöl független felfüggesztés keresztirányú laprugókkal, hátul pedig merevtengely és hosszanti laprugók. A teljesen hidraulikus dobfék-rendszer ma már ódivatúnak számít, de megfelelő figyelemmel teljesen jól használható. A tulajdonos csak annyit mondott: „Érdemes egy kicsivel nagyobb követési távolságot tartani.”

A platós felépítmény külön dicséretet érdemel. Arányos, mégis masszív. A teherbírás 850 kilogramm – egy 1,1 tonnás autótól ez nem is rossz, de szükséges is volt a háború utáni francia újjáépítésben. A mostani, krémszínű példány természetesen már nem munkára született: ma már inkább múzeumba illő darab, bár sokkal többet tud annál. A korabeli hangulatot idéző díszletek – szalmabála, kerékpár – csak vizuális emlékek, az autó új gazdája nem vitte őket tovább.

A vezetőfülke kicsi, de hangulatos. A motor meglepően csöndes és élénk. A fogyasztás 8–10 liter között alakul, ami egy 1100 kilós veterántól teljesen elfogadható. Különlegesség még a „szemből nyíló” ajtók – a korszak egyik különös, de praktikus megoldása, amit ma már alig látni. Megkönnyíti a ki- és beszállást, és erőteljes karaktert ad az autónak.

A teljes felújítás mestermunka. A tulajdonos ugyan nem maga csinálta, de olyan szakemberhez került az autó, akinek szenvedélye a restaurálás, és a legapróbb részletekre is figyelt. Az OT-vizsga is zökkenőmentesen ment – ami mindig a valódi minőség egyik legjobb bizonyítéka.

És ha már legendák: a Peugeot 203 nemcsak szépségével, hanem teljesítményével is bizonyított. 1950-ben például rekordidő, mindössze 17 nap alatt teljesítette a Cape Town–Párizs közötti, több mint 15 ezer kilométeres távot. Ez a strapabírás, ez az örökség tette a modellt különlegessé a használtpiacon is – 1950-ben például a francia eladások 20 százalékát tette ki a 203, és évek múlva is alig veszített értékéből.

Ez a konkrét példány is túlmutat önmagán. Előző tulajdonosa csak ennyit mondott róla: „Ez nem autó. Ez egy életérzés.” A találkozókon körülrajongják, fényképezik, csodálják. A Peugeot 203 pick-up nemcsak ipartörténeti különlegesség – hanem egy híd múlt és jelen között. Egy tárgy, amely emlékeket hordoz, és amelyhez talán egy kicsit mindenki kötődik, aki szereti az autókat, a történeteket – és a történelmet.

Fotók: Kovács Imre, www.veteranauto.hu