Ilyen volt a 2018-as Balatonfüred Concours d’Elegance
A szokásosnál kissé korábban érkezett nyári melegben kevés jobb elfoglaltságot lehetne elképzelni, mint egy Balaton-parti sétány fáinak árnyékában megpihenni. Szerencsére a Balatonfüred Concours d’Elegance szervezői ezt egy kicsit továbbgondolták, és a Tagore sétányt ismét megtöltötték közel ötven kivételes veterán gépcsodával.
A szépségversenyre nevezett járművek a gépkocsigyártás történetének szinte minden fontos állomását felelevenítették a kilátogatók számára. Az igazán korai automobilok szerelmesei találkozhattak egy 1912-es Chenard&Walcker-el, és egy szintén abban az évben gyártott EMF Studebaker 30-al is.
A villanyautózás szerelmeseinek sem kellett a mobiltelefonjukon újautó-hirdetéseket bogarászniuk, egy pontosan 100 éves Detroit Electric 75 mutatta be, hogy hol állt akkoriban a ma is úttörőnek számító technológia. 80 mérföldes hatótáv, nagyjából 30 km/h végsebességgel 2000 környékén is szép eredmény lehetett volna, ráadásul – mint láthattuk is – egy szorult helyzetbe került Studebaker vontatására is tökéletesen alkalmas.
A park belsejében a rangidős automobilok társaságában a húszas-harmincas évek járműveit is megcsodálhatta a közönség. A gyönyörűen restaurált Horch 750 köré szinte folyamatosan jutott elég ember, hogy teljesen körül állva csodálják az apró részleteit – pedig ekkora monstrum mellé férnek bőven – és a mellette álló Hispano-Suzia aprólékos munkával készült, intarziával díszített műszerfala is sikeresen gyűjtötte az elismerő pillantásokat.
A part felé indulva a kiállítás egyik legkülönlegesebb formájú résztvevőjével találkozhattunk. A 31-es Prágai Autószalonon bemutatott, meghökkentő karosszériájú Wikov 35 Kapka eredeti rajzok alapján készült replikája éles ellentéte a mellette álló puritán, mégis csodálatos Bugattinak (szegénynek az egyik „szeme” útközben kicsit elfáradt).
A tóparti fasor árnyékában az amerikai autógyártás válogatott ikonjai néztek farkasszemet a csehszlovák különlegességekkel. A hatalmas benzinfalók talán messzebb nem is állhatnának a kis kétütemű sportkocsiktól.
Azonban pár lépéssel odébb viszont már nem volt egyértelmű, hogy a gyönyörű, ezüstszínű karosszériát díszítő hatalmas szárnyat, és V8-as motort keresve merre is fordítsuk a fejünket. A Tatra és a Cadillac gyárból is érkezett ilyen konstrukció a tópartra.
A színpadot elhagyva már a német-angol párosok voltak a jellemzőek. A rendezvény főtámogatója kiállított egy igazán különleges BMW 503-at is, ráadásul a bajor márka fiatalabb tagjaiból is volt jó néhány igazán érdekes darab. Természetesen a Jaguar E-Type, a Rolls-Royce sem hiányozhatott a felhozatalból, de a makulátlan, Norvégiából saját lábon érkező Range Rover is megért jó pár pillantást.
A kikötő felé még az elmaradhatatlan olasz szekció is előkerült, ahol idén inkább az apróságokon volt a hangsúly. Érdekes látványt nyújtott az apró Zagato karosszériába becsomagolt, nagyobb Alfákból ismerős 1.6-os blokk. A Lombardi műhelyben készült FIAT 850 pedig olyan aranyos volt, hogy legszívesebben az ember zsebre tette volna, hogy hazavigye magával.
A kétnapos rendezvény végére a szakmai zsűri és a közönség is kiválasztotta a számára legszebb járműveket. A hölgy szavazók kedvence a 18-as Velie Model 38 lett, míg az urak közül a 33-as Horch 750 mellet voksoltak a legtöbben. A Best of Show díjat az 1939-as Tatra 87 nyerte el.
Janoch Ábel