Ilyennek képzelték el 70 évvel ezelőtt a jövő autóit

Ma 1948-ig utazunk vissza az időben, méghozzá egy korabeli bemutatófilmnek hála, melyből kiderül, hogy milyennek is képzelték el a jövő autóit az Egyesült Államokban. Azt nagyjából mindenki tudja, hogy néhány évtizeddel később a sci-fi filmeknek és a futurisztikus elképzeléseknek köszönhetően leginkább a levegőben cirkáló járgányokról álmodoztak, ám a negyvenes években még inkább a rakétákat imitáló, vagy éppen a háromkerekű, nagyvárosokban egyszerűen használható autók jövőképe lebegett a tervezők előtt.

Az alábbi kisfilmnek is ez az igazi érdekessége, hiszen nem csupán papíron, elnagyolt skicceken voltak láthatóak a jövőautók, de meg is építették őket, 70 év távlatából pedig igen különleges látványt nyújtanak.

Talán a felvételen látható első jármű, a Davis Divan állt a legközelebb a valósághoz, a Davis Motorcar Company által gyártott háromkerekű ráadásul viszonylag jó előrejelzést adott a közeljövőbeli városi kisautókat illetően.

A Divan legfőbb erényei közül a fordulékonyság, a könnyed kormányzás, valamint az egyszerű parkolás emelhető ki. 2.6 literes, 63 lóerős motorja pedig mintegy 160 km/órás végsebességet biztosított, 6.7 literes fogyasztás mellett. A Divanból mindezen tulajdonságok ellenére csupán 13 példány készült, ebből 12 maradt meg az utókor számára. A Davis Motorcar Company anyagi problémái miatt már 1948-ban lehúzta a rolót.

A videóban feltűnő második modellt manapság koncepciónak nevezhetnénk, és mint ahogyan a narrátor említi, ránézésre valóban csak a szárnyak hiányoznak róla ahhoz, hogy a levegőbe emelkedjen. Az alumínium karosszériaelemekkel burkolt „rakétaautót” valójában látványosságnak szánták, sem az építőjét, sem az elnevezését nem ismerjük. Érdekesség, hogy a hatvanas évek autóit igyekeztek megidézni vele, inkább kevesebb, mint több sikerrel.

A Tasco 650 prototípus Gordon Buehrig nevéhez fűződik, aki már a második világháború előtt számos előkelő járművet tervezett (többek között az Auburn Speedstert is), a negyvenes évek végén pedig egy rövid életű, ám annál ambiciózusabb cég gárdájához csatlakozott. Itt született meg a Tasco márka egyetlen prototípusa is, és mivel Buehrig a háború alatt repülőgépek tervezésével is foglalatoskodott, ezért nem meglepő, hogy a Mercury alvázra épített, V8-as motorral ellátott 650-es némileg továbbvitte korábbi elképzeléseit.

Kivehető üvegtetők, modern utastér, üvegszálas karosszériaelemek – ha belegondolunk, ezek a megoldások később mind megvalósultak. A gazdag embereknek szánt extravagáns típus végül nem került az utakra, de Gordon Buehrig karrierje tovább ívelt felfelé, a Tasco után ugyanis a Fordhoz került.

Bense Róbert