Škoda-kaland – 13. | 14. nap – Nagyvenyim, Balatonvilágos

2018-07-15

Támogasd a túrát, nyerd meg a Škodát!

Komáromi útkáosz, „éttermi” túraveteránok Nagyvenyimen, és egy csepp Balaton a túra tengerében. A fájós bokára ragasztott Flector tapaszon innen és túl, tovább dübörög a Škoda-kaland, az elmúlt két nap összefoglalója következik, ahogy azt már megszokhattátok.

Naszvadon, a határtól nem messze ért minket a reggel, szikrázó napsütésben és masszív nyári időben gurultunk visszafelé Komárom hazai felébe. Pontosabban gurultunk volna, ha a felnyitható híd, valamint az odavezető út nem lett volna lezárva felújítás miatt. Az Erzsébet-szigetre átterelt forgalom a jóval kisebb autótömegre tervezett platánsor mellett araszolt, előtte pedig legalább 20 percet keringtünk a városban is, mivel ott is akadt néhány lezárás. Mielőtt megfőttünk volna, még volt lélekjelenlétünk beparkolni egy magányosan ácsorgó 105L mellé, már ezért megérte, legalább kapott egy kis testvéri társaságot.

Ezt követően begyújtottuk a rakétákat, 125 kilométer következett, a változatosság kedvéért útlezárásokkal tűzdelve, de végül időben megérkeztünk Nagyvenyimre, ahol a Varga étterem parkolója már tele volt veteránokkal. A már hagyományosnak mondható, kilencedik alkalommal megtartott konvojozás – a Pázmándi Nosztalgia-Jármű Egyesület, és Kerkuska Csaba klubelnök szervezésében – Gárdonytól indulva, Székesfehérváron át, Dunaújvároson és Nagyvenyimen keresztül egészen Sárbogárdig tartott.

Számos ismerősbe botlottunk, ott volt például az a rendőr-Moszkvics, amiről az I. RetróVasak találkozón egy egészen kivételes képet sikerült lőni, de Wartburgból és Ladából is akadt olyan, amit már nem először láthattunk. A felhozatal egyébként is színes volt, az Opel Kadett A-tól a Porsche 365-ön keresztül a VW Karmann Ghiáig számos márka veteránja képviselte magát. Természetesen voltak Škodák is, 120L és Feliciák, előbbi küzdött némi vízforralással, de szerencsére minden gond elhárult, reméljük eseménymentes volt a további utazásuk.

A délután további részét Mezőszilason töltöttük, így túl a kétezredik kilométeren jólesett némi lazítás, a makacskodó bokám is meghálálta ezt. Vasárnap reggel könnyed utazás következett, az Alsóréti szabadstrand volt az úti célunk, Icunak már a túra előtt megígértem, hogy a nagy túra közepette egy kis strandidőt is szakítok neki. Ki ne felejtsem, természetesen a balatoni lángos is minden évben kötelező, így az sem maradt ki!

Némi feltöltődés után a közeli Balatonvilágos felé vettük az irányt, itt találkoztunk Dobovics Mátéval és kedvesével, akik előző nap még az orosházi találkozón voltak, így mögöttük is volt már jó néhány kilométer, de nagyon örülünk, hogy végül összehoztuk a találkát, megérte!

Mátéval egyébként már tavaly is összefutottunk, ám idén márkatársakként köszönthettük egymást, hiszen ő is Škodával, egy 120L-lel érkezett. A közös beszélgetéshez és fotózáshoz a lehető legszebb helyszíneket sikerült kiválasztani, a Mészöly Géza sétányhoz szűk és eldugott utcákon keresztül vezet az út, de feltétlenül érdemes felmenni, ha arrafelé jártok, ugyanis az egész Balatonra ráláthatunk, bármilyen zavaró tényező nélkül, és ilyen képeket készíthetünk:

A magyar tenger ismét bizonyította, hogy rászolgált a becenevére, hangulatos perceket töltöttünk el itt. Mivel bőven volt még időnk (a VB-döntőig…khmm), ezért átkonvojoztunk a Panoráma Kilátóig, ahol hasonlóan szép látványban volt részünk. Sokan megdicsérték a Škodákat, és valóban jól festettek egymás mellett, úgy látszik, ez a balatoni táj és a csehszlovák négykerekűek közös napja volt!

Rendkívül élvezetes túranap volt a mai, a hétfő már szorosabb lesz, egészen Medináig csorgunk a Škodával, de előtte még Pakson is megfordulunk, egy igen előkelő négykerekű társsal. De erről majd bővebben a kedd esti összefoglalóban!

Bense Róbert

Ha még nem tudjátok, hogy mi is az a Škoda-kaland, nézzétek végig a már eddig megjelent cikkeinket, és csatlakozzatok hozzánk Instagramon is, ha naprakészek szeretnétek maradni!