Trabant-kaland – 21./22. nap – Szeged / Békés

Ennyi élmény után nehezen jönnek a szavak, könyvet lehetne írni azokból a sztorikból, melyeket a Trabant-kaland alatt hallottunk, éltünk át. Furcsa ezt leírni, de elérkeztünk túránk utolsó összefoglalójához.

Visszakanyarodnék még kicsit Kiskunhalashoz, ugyanis alighogy kinyitottuk a szemünket, már mentünk is ki a Sóstó Csárda parkolójához, a Trabink mellé pedig egy 1970-es évjáratú Schwalbe gurult, nyergében Bede Dáviddal.

Legszívesebben a 601-esével jött volna, de épp a napokban lett volna esedékes a műszakiztatása, így végül a kétkerekűjével látogatott meg minket. Ha már összefutottunk, tettünk is közösen egy kört ’halason, nézték is a manapság már szokatlan látványnak számító párost, elöl a Trabi, mögötte a Simson, így mentünk egészen a városból kifelé vezető szakaszig, ahol elváltak útjaink.

Mi azonban pöfögtünk tovább Magyarország harmadik legnagyobb települése felé, mely méltán viseli a napfény városa nevet, kellemes 36 fokban érkeztünk meg ugyanis Szegedre, a Nexus Apartmanhoz. Nem túlzok, ha azt mondom, talán az egyik legjobban időzített szállásunk volt, őszintén örültünk Csengével a légkondinak, meg úgy összességében az egész apartmanunknak, nagyon jó dolgunk volt, tágas szoba, kellemes kert, csendes környék, még térképet is kaptunk a házigazdáinktól, hogy milyen látványosságokat érdemes megnézni, köszönjük a kedvességet! Rövid hűsölés után a nyakunkba vettük a várost, ellátogattunk a Szent István téren található víztoronyhoz, ezt követően a Kárász utcába, majd a Dómhoz, ahhoz képest, hogy kedd volt, és forróság, meglehetősen sok turistával találkoztunk. Végezetül a Tisza-parton tettünk egy sétát, Szeged ezúttal is csodás volt!

Ma ugyanazzal a kedvvel és lendülettel indultunk neki a hazaútnak, mint ahogyan a Trabant-kalandot elkezdtük, szinte még el sem jutott a tudatunkig, hogy este már otthon alszunk, és másnap nem indulunk neki. Békésig 100 kilométer volt hátra, de – mint ahogyan ezt már sokszor tapasztaltuk – túránknak minden napja tartogatott váratlan pillanatokat, így már meg sem lepődtem raja, hogy a székkutasi benzinkútnál megláttunk egy 600-as Trabit. Abban a percben meg is fordultunk, visszagurultunk a helyszínre, a tulajdonos, Tóth István pedig egyből megismerte az autónkat, lőtt is Csenge pár fotót, majd arrébb álltunk, hogy ne zavarjuk a tankolni érkezőket. Rövid beszélgetés után kiderült, hogy István Trabantjára nem szoborként, hanem minden nap használható kisautóként tekint, ritka az ilyen manapság. Szabadkozott, hogy nem tiszta a járgány, de pont ez adta meg a találkozás hangulatát, óriási lehet egy 1960-as Trabival közlekedni 2016-ban.

Ez az apró momentum még szélesebbre húzta a mosolyt az arcunkon az utolsó délutánon is, Békésre megérkezve pedig elég erős deja vu érzéseket is átéltünk, lévén három héttel ezelőtt itt vettem fel Csengét. A főtéren parkoltunk le, mivel jó helyet sikerült találni, ezért azzal lendülettel meg is lett örökítve érkezésünk, majd a Körös partjához gurultunk el, ahol a kikötőt céloztuk meg. A búcsú percei következtek, innentől kezdve már egyedül tettem meg az utolsó 50 kilométert. Nem szóltak ugyan a fanfárok, de még Mezőberényben is megállítottak a kútnál egy fotó erejéig, és úgy gondolom, hogy bőven rászolgált a Trabink a figyelemre, hiszen ebben a történetben ő az igazi hős!

2664 kilométert követően értem haza Mezőtúrra, büszkeséggel kevert megkönnyebbülés lett úrrá rajtam, most már nyugodtan kijelenthetem, hogy életem egyik meghatározó élménye volt a túra, biztos vagyok benne, hogy 2017-ben lesz folytatás! Köszönet mindenkinek, aki bármilyen formában részt vett akár a szervezésben, akár a kalandozásban, külön köszönöm Csengének a sok-sok szép fotót és azt is, hogy bízott az autóban és bennem is, Zolinak pedig ezúton is hatalmas pacsi, amiért végig teljes mellszélességgel állt ki a Trabant-kaland mellett, az ötlettől kezdve egészen a megvalósításig!

A túra a végéhez ért, de a sztori tovább íródik, hátra van még a sorsolás és az átadás, illetve a fotós nyereményjátékunk eredményhirdetése is. Mindenről időben tájékoztatni fogunk titeket, úgyhogy figyelgessétek a retrovasak.hu-t, valamint a facebook-oldalunkat is.

A Trabant-kaland fő támogatója a Fábián Kft.

Bense Róbert