Finoman szólva is meglehetősen „nemszeretem” idő köszöntött ránk szerdán, ismétlődő esővel, viharos széllel, ám mivel nem az időjárás-jelentés miatt vagytok most itt, ezért felejtsük is el a borút, és tekintsünk inkább vissza az elmúlt két nap történéseire! A kuckózós időt tökéletesen át lehet vészelni a Škodában, és bár a szél kicsit dobálta az autót, alapvetően hipernyugodt üzemmódban érkeztünk meg Ópusztaszerre.

Már tavaly megegyeztünk Icuval, hogy 2018-as túránk alatt útba ejtjük a Nemzeti Történeti Emlékparkot, azon belül is a Feszty-körképet, egyrészt mivel neki kimaradt, másrészt ragadjon már ránk egy kis kultúra is. Viccet félretéve, ez tényleg egy olyan program, ami esőben, hóban, télen, nyáron ideális lehet, arról nem is beszélve, hogy jó néhány órára lefoglal mindenkit, akit érdekel a magyarok történelme a honfoglalástól egészen a 19./20. századig bezárólag.

A mintegy 3500 forintos belépő nem olcsó, cserébe tényleg tartalmas csomagot kapunk, kezdve a 3D-s mozitól, a Rotunda számos kiállításáig, vagy éppen a körképig. Két látnivaló között sétáltunk is, és mivel a programpontok ügyesen összhangba lettek állítva, így pont elég holtidőnk maradt a lazításra.

Az 1982-1992 között épült Rotunda földszintjén a Feszty-körkép elkészültéről, rongálódásáról, valamint újjászületéséről láthatunk képeket, különböző illusztrációkat. Az 1892-94 között készült, 1600 négyzetméteres festmény jelentős része elpusztult a második világháborúban, ám 1991 és 1995 között egy húszfős lengyel szakembergárda restaurálta és rekonstruálta. A monumentális körkép sajnos nem fotózható, de igazából nem is lenne lehetséges visszaadni a honfoglalás elképzelt panorámáját, a hatásos fényeket és hangaláfestéseket.

A Rotunda második emeletén kisvárosi és nagyvárosi promenádot alakítottak ki, 1896-os köntösbe bújtatva, de a körkép készítésének installációja is itt kapott helyet. Egy szinttel feljebb a régészeté és a numizmatikáé a főszerep, valamint a középkori csatákat is itt idézik fel, interaktív formában. Legalább fél napot el lehetne itt tölteni, tökéletes időtöltés volt a borongós délutánra! Arra érdemes figyelni, hogy a Feszty-körkép megtekintése előjegyzéshez kötött.

Hazafelé az útközben látott gépezetekről sem feledkeztünk meg, és ugyan a szél alaposan megdobálta kósza repülő gesztenyékkel a Škodánkat, ez sem tántorított el minket attól, hogy beálljunk egy IFA és egy Ikarus 211 közé. De felfedeztünk magunknak egy árválkodó Barkas-t, és néhány látszólag napi használatban lévő, ám gondozott Ladát is. A szürke idő ellenére tehát ez igenis egy színes nap volt!

Csütörtökön is záporosan kezdtük a napot, de mire bepakoltunk az autóba, természetesen már el is állt az eső. Hajdúböszörmény fele tartottunk, ám előtte még tettünk egy rövid kitérőt a hortobágyi kilenclyukú hídhoz. A világörökség részét képező hídról és a Škodáról nem volt egyszerű közös fotót készíteni, de a magasodó dzsumbuj ellenére is sikerült pár hangulatos képet készíteni.

Sok időnk nem volt elmerengeni a pusztaságon, hiszen ’böszörményben már vártak minket, szép kis csokor járgány gyűlt össze a csütörtök délutáni 13 órás időpont ellenére is. Bogártól a Toyota Land Cruiserig, Ladától a Wartburgig tartott a felhozatal, és persze ott voltak a Škodák is, Kathi Balázs 105L-je sem lehet ismeretlen számotokra, volt már róla Keleti Blogos videó is.

Mint ahogyan az egykori fagyis Wartburg kabrió sem először jelenik meg online hasábjainkon. Remek mini-találkozót csaptunk ismét, és már most feljött a kérdés, hogy jövőre is útba ejtjük-e Hajdúböszörményt a Daciával, szerintem minden esély megvan rá!

A kötelező matrica-ragasztgatások után készítettünk néhány csoportképet, és egy augusztusi-szeptemberi Bogár-tesztet is tervbe vettünk, hogy aztán beszélgessünk egy kicsit a helyi tévé kollégáival, akikkel a hétvégén is találkozunk még.

A böszörményi társaság egy része ugyanis péntektől-vasárnapig áthelyeződik Hejcére, ahová mi is velük tartunk! A XIII. Hejcei Veterán Jármű Találkozóról egészen vasárnap délutánig tervezünk tudósítani a következő összefoglalónkban, onnan pedig Miskolcig robogunk, ahol már a 2018-as kalandunk véghajrájára fordulunk rá, vélhetően átlépve a túra 3000. kilométerét!

Cikk: Bense Róbert

Képek: Bense Róbert, Demencze Ilona

Ha még nem tudjátok, hogy mi is az a Škoda-kaland, nézzétek végig a már eddig megjelent cikkeinket, és csatlakozzatok hozzánk Instagramon is, ha naprakészek szeretnétek maradni!

Támogasd a túrát, nyerd meg a Škodát!

A Škoda-kaland fő támogatói: Duna Autó Zrt., Suzuki Barta Cégcsoport, Fortuna Bt., Vacer Trade Kft., PlázaCopy Siófok,  A Paksi Kávé, Rainbow Car Bt., Motoparts Webáruház, DS Car Autómentő Kft., Unique Store Kft.

The post Škoda-kaland – 17. | 18. nap – Ópusztaszer, Hajdúböszörmény appeared first on Retrovasak.hu.

Harmadjára csinálom, csináljuk végig a szervezést, a felkészülést, illetve mindazt, ami jellemző a RetróVasak éves kalandjaira, de még mindig van bennem egy kis drukk induláskor. Valahogy érzem ilyenkor, hogy ez az út most más lesz, mint a többi. Picit átszellemül az ember, és ez jó. Valami ismét elkezdődik.

A túra első reggelén 21.583-nál állt a kilométeróra, még Csehországban léptük át a húszezret, és 18.832-nél indult a közös történetünk. Alakul – gondoltam, aztán egyből eszembe jutott, hogy még legalább ennyi kerül bele, mire július 23-án véget ér a Škoda-kaland. Az első pár kanyar után elszállt az izgalom, mintha csak a Téglagyárhoz gurulnék el ismét. Elvégre magunkra, az autóra, és a jó hangulatunkra kell vigyáznunk, minden más majd alakul, az összes napra tartogatunk néhány hangulatos kis kaland-pillanatot.

Az első egyből Kengyelen ért, egészen pontosan annak határától nem messze, a Szélmalom-dombnál. A községhez tartozó Baghy-major környéke egész egyszerűen festői, a kunhalmon álló szélmalomhoz egy kis földúton lehet bejutni, és a méretkülönbségeket szemléltetve egyből készítettem is néhány 105S – malom fotót. A mintegy 15 méteres malom 1850 körül épült, és ugyan a lapátok közül hiányzik egy, valamint sajnos a közvetlen környezete körbe van kerítve, attól még gyönyörű látvány, érdemes ellátogatni ide, akár autóval, vagy éppenséggel vonattal is, hiszen a „Bagimajor” megálló konkrétan a szélmalommal szemben található.

A következő megálló a Tiszaföldvári vasútállomás egyik épülete volt, egyrészt roppant jó fotós hely, másrészt pedig itt találkoztam Sztanó Petiékkel, ha még emlékeztek, tavaly több találkozási ponton is közösen gurultunk a Ladákkal.

Igaz ő most otthon kellett, hogy hagyja a sajátját, de azért a családi járgányukkal elkísérte a Škodát Kunszentmártonig. A Pannónia Szőrme Rt. egykori bejárata ma már inkább egy kültéri időutazásnak tűnhet, és bár azt gondolhatnánk, hogy teljesen elhagyatott, bizony néhány kamion még ki-kigurult a telepről.

Mellesleg a szőrmegyár nem a Greenpeacesek kedvence – ami nem is csoda, tegyük gyorsan hozzá – viszont múltidézésből csillagos ötös. Az alábbi fotó a ’70-es években készült, mellette pedig a hétfői kép, már ezért a párosításért megérte útra kelni aznap.

A hab a tortán a közelben található mini, kültéri traktortárlat – szarvasi Dutrások figyelem, bár gondolom nálam régebb óta ismeritek már ezt a „lelőhelyet”.

Ma Soltvadkert felé vettem az irányt, eseménytelen 140 kilométer volt mögöttem, hacsak az nem számít annak, hogy egy virágládának álcázott Kispók mellett is elhaladtam. Nem tudom, milyen szokás ez mifelénk, de láttam már Trabit és Bogarat is „virágba borítva”.

Soltvadkertre érkezve a Hősök tere volt az úti cél, Tóth Gábor már várt minket a Motor Múzeum bejáratnál. A Dudás Csaba, Tóth Gábor, és Tóth István magángyűjteményéből kialakított tárlat leginkább a hazai kétkerekűeknek állít emléket, párját ritkító kiállítás, mely a világháború előtti évektől egészen a hetvenes évek közepéig dolgozza fel a magyar motorgyártás történetét.

Persze találhatóak itt is Simsonok, Rigák, Verhovinák, de a főszerep mégis a honi járműveké. Van itt „Postás” Danuvia, melyből 400 darabot rendelt a Magyar Posta, de a motorok festését már nekik kellett megoldaniuk. A fali polcokon sorakozó Pannik mellett, a Tünde, és a Berva sem maradhatott ki, alattuk Duna OK-3 oldalkocsi, és Motorkuli példázta a motoros leleményességet. Utóbbi minden elemében szegedi, és amellett, hogy elképesztően mutatós, még egy csomó holmit is képes elnyelni.

Középen egy Pannonia T3/TLB vonzza a tekintetet, a 247 köbcentis, 14 lóerős, mintegy 155 kilogrammos motorkerékpár egy igazi anyakirálynő. Vele szemben egy amerikai piacra készült, szintén szuperritka Danuvia White látható, mellette pedig egy Danuvia Sport 1963-ból – ha akkoriban lettem volna tini, valószínűleg ő lett volna az álmom.

Az időben visszafelé haladva Csepel ritkaságok, prototípusok is láthatóak a kiállításon, ekkoriban rengeteget kísérletezgettek a motorkerékpár-formulákon, jóformán minden évben kijött egy-egy új kivitel, amit nemes egyszerűséggel az adott év számával jelöltek. Az egyik különlegesség a jubileumi emblémás 100/48, mely esetében az 1848-as forradalomra és szabadságharcra emlékeztek. De a ’36-os Csepel Turán és a ’32-es, piros tankos WM Csepel is valódi kuriózum!

Csak ajánlani tudom a soltvadkerti Motor Múzeumot, minőségi, szakmai tárlatvezetéssel vártak minket, sok újdonságot megtudhattam a kor kétkerekűiről, a jövőben egészen biztosan szentelünk egy nagyobb anyagot is a kiállításnak. Fontos, hogy az ingyenesen látogatható múzeum szombaton 14-18 óra között tart nyitva, de előzetes telefonos bejelentkezés esetén más időpontokban is megtekinthető, kapcsolatfelvételért nézzetek át a hivatalos facebook-oldalukra.

Délután megérkeztem szálláshelyemre, a kiskunhalasi Sóstó Csárdához, egy hét híján két éve szálltunk meg itt a Trabanttal, akkor már a túra vége felé jártunk, most azonban még csak a kezdeteknél tartunk! Holnap ’halason kezdünk a helyi Škodás csapattal, majd átgurulunk Kisszállásra. Hogy oda miért is megyünk, egyelőre legyen meglepetés! Két nap múlva újabb beszámolóval jelentkezünk a Škoda-kalandról.

Cikk | fotók: Bense Róbert

Ha még nem tudjátok, hogy mi is az a Škoda-kaland, nézzétek végig a már eddig megjelent cikkeinket, és csatlakozzatok hozzánk Instagramon is, ha naprakészek szeretnétek maradni!

Támogasd a túrát, nyerd meg a Škodát!

A Škoda-kaland fő támogatói: Duna Autó Zrt., Suzuki Barta Cégcsoport, Fortuna Bt., Vacer Trade Kft., PlázaCopy Siófok,  A Paksi Kávé, Rainbow Car Bt., Motoparts Webáruház, DS Car Autómentő Kft., Unique Store Kft.

The post Škoda-kaland – 1. | 2. nap – Kengyel, Kunszentmárton, Soltvadkert appeared first on Retrovasak.hu.