Škoda-kaland – vásárlás és felújítás

Az előző héten végre bejelentettük a 2018-as kalandunkat, és egyből bele is vágtam a történetmesélésbe, amit most szépen, szálanként ki fogok/fogunk bogozni, hiszen idén sem volt unalmas a felkészülés időszaka. Valójában még most sem az, de ne szaladjunk ennyire előre, kezdjük a vásárlásnál, itt dőlt el ugyanis, hogy a képeken látható 1979-es 105 S lesz hű útitársunk az elkövetkezendő hónapokban.

Bújtuk a hirdetéseket minden lehetséges felületen, de valahogy nem találtuk meg az igazit. Akadt itt-ott egy reménysugár, majdnem elkocsikáztunk Pécsig egy 105-ösért, de aztán végül meggondoltuk magunkat. A 100-as eddigre már kiesett a látókörünkből (volt egy ígéretes darab, de egy szempillantás alatt elvitték). Ezt követően erősen leszűkítettük az igényeinket: elöl kerek, hátul vasaló lámpa. Nagyjából ennyit szerettünk volna, maradt a 105/120. Mint azt már az előző cikkben is említettem, a lényeg az volt, hogy a beltér és a karosszéria egyben legyen, és lehetőleg ne kelljen újrafényeztetni az autót. Az árak a kritériumok fényében elég vegyesek voltak, de általánosságban azért elmondható, hogy épkézláb darabokat 200 ezer alatt nemigen lehetett találni, és akkor a valóságtól elrugaszkodott hirdetésekről még nem is beszéltünk.

Aztán valamikor október közepén – már nem is emlékszem pontosan, melyik facebook-posztunk alá – érkezett egy komment, egy eladó 105-ösről. Kértem, és kaptam is róla fényképeket, azok alapján pedig ígéretesnek tűnt a dolog, és gyors telefonos egyeztetés után úgy döntöttünk, hogy megérné megnézni az autót.

Zoliék trélerrel gurultak el Nagykanizsáig (nem bízták a srácok a véletlenre), ahol kiderült, hogy a narancs Škoda hosszú évek óta a garázs fogságában él, igaz néha kihozták kicsit megjáratni a kertbe, hogy mégis érje egy kis napfény, bár az utóbbi időkben már ez a program is el-elmaradt. A tulajdonos apósáé volt a 105-ös, aki városban, rövidebb vidéki utakra használta, de nem az az autó volt, amit rommá hajtottak, vagy befogtak melósnak.

Ez látszott is rajta kívül és belül is, volt gazdája becsülettel gondját viselte, ám azóta elrepült jó néhány év, és miután letámasztották, már inkább csak a helyet foglalta a Škoda. Mivel a karosszéria és az utastér is jó egészségnek örvendett, és az „elöl kerek – hátul vasaló” kívánságunk is teljesült, ezért a legfőbb célkitűzéseknek megfelelt a járgány. A mérleg másik serpenyőjében azonban ott volt, hogy egyrészt nem volt indítható, másrészt pedig műszaki sem volt rajta már hosszú évek óta. Az ár viszont nem volt magas, így aztán rövid egyezkedést követően fel is került a trélerre a 105-ös.

Először Diósdra vitték az autót, itt találkoztam én is vele, már november elején. Ekkor még teljesen egyben volt, és magam is meglepődtem, hogy mennyire jól mutatott. Belül a klasszikus autós váltógomb mellé még egy 10 helyes kazettatartó is járt, az üléseket pedig legalább két sor huzat védte. Színtiszta időutazás volt a benne eltöltött idő. Habár a karosszéria rendben volt, az egyértelművé vált, hogy az abroncsokat le kell cserélni, illetve a felniket is újra kell fújni, és a lökhárítókkal is kezdeni kéne valamit, mert eléggé mattá váltak az évek alatt. Ám nem ezek voltak az elsődleges feladatok.

Miután elmentem, Tarnai Zsolték lényegében szétkapták az autót, mint foxi a lábtörlőt, és kezdetét vette a műszaki állapot felmérése, majd a felújítás. A fékekre, a futóműre, és a kipufogó- illetve a gyújtásrendszerre is ráfért már a foglalkozás, a karburátort pedig ki kellett tisztítani. A vízcsövek, a lengéscsillapítók, továbbá a kormányösszekötő perselye cserés volt. Az alkatrésztámogatást és beszerzést ezúttal a Motopartsnak és a Fortuna Bt.-nek köszönhettük, utóbbival volt is bőven dolguk.

Ugyan könnyűnek tűnhet beszerezni egy Škodához a szükséges alkatrészeket, ám sajnos többször is előfordult, hogy rosszat küldtek, és ez akkor válik különösen problémássá, ha mondjuk épp Szlovákiából érkezett az a bizonyos küldemény. Szóval ezekkel az oda-visszákkal azért repültek a napok. Időközben a motor is kikerült, és egészen Mezőszilasig utazott, ahol a Fortuna Bt. vette kezelésbe, és újította fel, hogy aztán úgy duruzsoljon, mintha új volna. Mindez, amit most itt 10 sorban elhadartam, hosszú munkaórákat vett igénybe, szóval maximális köszönet mindazoknak, akik részt vettek benne!

A 105 S utolsó simításai a napokban esedékesek, egy sikeres műszakival pedig remélhetőleg felkerül az i-re a pont, hogy aztán április végén elindulhassunk Csehországba! A következő cikk már részben erről is fog szólni, no meg az első közös kilométerekről!

Bense Róbert

A Škoda-kaland fő támogatói: Duna Autó Zrt.Suzuki Barta CégcsoportFortuna Bt.Vacer Trade Kft., Motoparts Webáruház, DS Car Autómentő Kft.

Címkék

Kapcsolódó tartalmak